Hazánkban 2015 óta kötelező az újszülöttkori hallásszűrés a szülészeteken, amelynek örvendetes következménye, hogy az alacsonyabb fokú halláscsökkenés diagnózisának ideje koraibb életkorra tolódott. Dr. Csákányi Zsuzsanna, a Heim Pál OGYI Fül-orr-gégegyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa interjúnkban a folyamat eredményeire és nehézségeire mutat rá, emellett arról is beszél, miért szükséges időről időre a megelőzési és terápiás stratégiák újragondolása a heveny középfülgyulladást illetően.

Dr. Kovács Petra, a Heim Pál OGYI Fül-orr-gégegyógyászati Osztályának szakorvosa előadásában 230, az intézményben fej-, nyaki ciszta és fisztula miatt kezelt gyermek adatait tekintette át a ciszták eredete, a műtéti megoldások, szövődmények tekintetében. Mint elmondta, a műtétek egyik tanulsága, hogy inkább a radikális beavatkozások hozták meg az eredményt: az esetek mintegy felében jelentkező posztoperatív szövődmények gyakori okaként azonosították ugyanis a nem kellő mértékű feltárást.

Nemzetközi adatok alapján a gyermekek 10-15%-a érintett alvásfüggő légzészavarban, míg a súlyos, apnoéval vagy hipopnoéval járó forma előfordulása 1-5%-ra tehető. A már Magyarországon is több helyen elérhető alvási endoszkópia nagy segítség az oki tényezők pontos megtalálásában, a terápiás terv felállításában. A korai felismerésről, a kivizsgálásról és az endoszkópia nyújtotta műtéti lehetőségekről Dr. Bella Zsolt fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakorvost kérdeztük.

A biológiai terápiák mérföldkövet jelentettek az orrpolippal jár krónikus rhinosinusitisek kezelésében is. Kiricsi Ágnes, a SZTE adjunktusa előadásában bemutatja azokat a gyulladásokra vonatkozó patológiai ismereteket, amelyek lehetővé tették célzott kezelések kidolgozását. Hogy kinél, hogyan alkalmazható az egyik ilyen biológiai terápiás szer, a dupilumab, hogyan tudjuk mérni a kezelés hatását, és az milyen változást eredményez a betegek életminőségében, azt Kiricsi Ágnes saját beteganyaguk adatainak ismertetésével mutatja be.

Talán rég elfeledett anatómia ismereteket elevenít fel Dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, amikor részletesen bemutatja a szagláshoz kapcsolódó struktúrákat és azok kapcsolatait. Amellett, hogy felsorolja a szaglászavarok típusait, és az azokhoz vezető okokat, Kraxner Helga videónkban részletesen elmagyarázza a szaglásvizsgálatok menetét is. Az előadás végére is maradnak izgalmas információk, hiszen megtekinthetjük azokat az esetimertetéseket, amelyek a dupilumab-terápiának a szaglászavarok javulásában elért kiváló eredményeit mutatják be.

Dr. Tamás László professzort, az MFOE elnökét interjúnkban a társaság idei kongresszusáról kérdeztük, aki először a nagyszabású rendezvény néhány adatát ismertette. Kérésünkre felsorolta a kongresszus slágertémáit, megemlítette a forrongó szakterületeket. Hogyan hozott előrelépést a koponyalap-sebészetben a fül-orr-gégész és az idegsebész együttműködése? Milyen újdonságok hoztak áttörést a gyógyszeres terápiákban? Történt-e fejlődés a hallásjavító műtétek területén? Nem mellesleg megtudhatjuk azt is, hogy hogyan is zajlott az a bizonyos talkshow, amely könnyed stílusával üde színfoltot jelentett a szakmai programok között.

A nátha látszólag egyszerű kórkép, a különböző etiológiájú és patológiájú formák között azonban nehéz eligazodni. Ehhez kapunk segítséget Dr. Piski Zalántól, a PTE adjunktusától, aki videónkban ismerteti a rhinitisek legújabb klasszifikációját. Vajon mit jelent a gustatoros rhinitis, mikor beszélünk rhinitis medicamentosáról, milyen életszakaszokhoz köthetők a hormonális rhinitisek, és miért a nem allergiás betegségek közé soroljuk a lokális allergia szindrómát? Ilyen, és ehhez hasonló érdekességek mellett megismerhetjük az egyes formákban leginkább bevált kezelési lehetőségeket is.

Hogyan változtatta meg az immunonkológiai terápiák elterjedése a fej-nyak sebészeti gyakorlatot? Milyen eredményeket hoz ezen szerek másodvonalbeli alkalmazása a fej-nyak daganatok gyógyulásában? Van-e remény a neoadjuváns alkalmazás sikerességére? Milyen szerepe lehet a multidiszciplináris onkoteameknek a kezelésekről való döntésekben? Ezekről az onkológiai témákról kérdezzük interjúnkban Dr. Tamás László professzort, de a beszélgetésben szóba kerül a krónikus rhinosinusitis is, amely kapcsán Tamás professzor bemutatja a „Polipos kisokos” betegtájékoztatót.

Milyen tünetek és társbetegségek rontják a CRSwNP-s betegek életminőségét? Mit tudunk ma a 2-es típusú gyulladásokról, és melyek voltak azok a patológiai felfedezések, amelyek lehetővé tették a biológiai terápiák kifejlesztését a kórképben? Hol van ezeknek az új szereknek a helye a betegség terápiás palettáján, és vajon milyen javulásra számíthatnak azok a betegek, akik ilyen kezelésben részesülnek? Kérdéseinkre Dr. Hirschberg Andor professzor válaszol, aki az MFOE kongresszusán az orrpolippal járó krónikus rhinosinusitis biológiai terápiájának magyarországi történetét foglalta össze.