A fül-orr-gégészet magyarországi története

A Fülészet és Orr-, gégészet kialakulása

A fülészet és orr-, gégészet kialakulása - bármilyen furcsa- szinte véletlenszerű, de egy időben 1858-tól datálódik.

Az Orr-, gégészet kialakulása

A gége- és orrgyógyászat története hazánkban egyidejű a gége és orrtükrözés feltalálásával. Czermák Nepomuk János az élettan tanára mutatta be először a gégetükrözést a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1858. november 13-án tartott rendes ülésén. Czermák egy nagyobb "moderateuer" (repceolajú) lámpás sugarait reflektálta egy, a saját garatjához támasztott négyszögletű gégetükör lapjára, amelyben tisztán láthatták a jelenlévők (Balassa János, id. Bókai János, Brunner Ferenc, Fromm Pál, Hirschler Ignácz, Koller Gyula, Kovács Endre, Markusovszky Lajos, Pollák Henrik, Stockinger Tamás, Tóth N. János, Wagner János, Navratil Imre) Czermák gégéjének képét.

Navratil Imre, aki korábban Balassa klinikáján dolgozott, tanult gégetükrözést Czermáktól. Gégészeti gyógyító lehetőséget hosszú huzavona után végre a Pesti Rókus Kórházban kapott. Eleinte csak arra volt módja, hogy a különböző osztályokon vizsgálhassa a betegeket, de miután az igazgatóság meggyőződött a gégészet fontosságáról, 12 ágyból álló fiókosztályt létesített a vegyes osztályon. Navratil ezt saját költségén szerelte fel és látta el műszerekkel (1868).

Az Orr-gégészeti részlegen dolgozott (nem egy időben): Morelli Károly, Polyák Lajos, Deutsch (Dévai) Mór, Zwillinger Hugó, Steiner Miksa, Tóvölgyi Elemér, Schiller Károly, Donogány Zakariás, Lipscher Sándor, Neumann M (Némai) József, Lénárt Zoltán. A további fejlődésnek kedvezett az is, hogy id. Bókay János meggyőződve az orr-gégészet fontosságáról, a Stefánia Gyermekkórházban gégészeti ambulanciát szervezett, melynek vezetését Lőry Ede kollégára bízta, majd később ifj. Bókay Baumgarten Egmond kollegát hívta az ambulancia irányítására. Körülbelül ezzel egyidőben a III, és II. Belklinikán is létesült gégeambulancia. Korányi tanár úr Irsay Artúrt, Kétly tanár úr Ónodi Adolfot bízta meg az ambulancia vezetésével (1870-es évek).

1866-ban jelent meg Navratil "Gégebajok" című könyve. Tartalmazza a gégetükör történetét, a gége bonc- és élettanát, továbbá acut és idült betegségeit. (Pest, 1866.)

1869 év eseménye Navratil Gégesebészet című munkája. Ebben felállítja az endo- és exolaryngealis műtét javallatait. Tíz gégedaganat műtétről is beszámol. A laryngofissio kifejezést is ő használja először és honosította meg az irodalomban. (Pest, Athenaeum 1869.)

1879-ben hat évvel Billroth után Navratil Pesten sikeres totalexstirpatiot végzett.

Az 1880-as évekig gyakorlatilag a magyar gégészet gerincét Navratil és osztálya adta. A 80- as évektől már színesebb a paletta, egyre több új névvel és későbbi nagysággal találkozunk az irodalomban.

1895-ben jelenik meg Ónodi Adolf "Adatok a gége beidegzésének boncztanához, élettanához és kórtanához" című összefoglaló közleménye (Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő). Ebben a munkájában részletesen tárgyalja és leírja a gége beidegzését.

A Fülészet kialakulása

Nevezetes dátum 1832., amikor is Veszprémben megjelenik az első magyar nyelvű könyv "A hallás élőműszereiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásukról" címmel Írója Felső Eöri Cseresnyés Sándor az orvosi tudományok doktora, Csanád és Csongrád vármegyék tb. physiologusa, orvostudora. A reformkori magyar orvostársadalom egyik kiemelkedő tagja volt, kitűnt aktív orvosi munkásságával ugyanúgy, mint lelkes hazafias tevékenységével. Nemzetközi szakirodalomban is tájékozott volt és a külföldi eredményeket igyekezett átültetni a hazai gyakorlatba. (Aether narcosis). Fülészeti könyve az első hasonló külföldi után már 10 év múlva megjelent.

A bevezetőben említettem, hogy a fülészet kialakulásában is mérföldkő az 1858-as esztendő, hiszen von Tröltsch ekkor vezeti be vizsgálati eszközként a nyéllel ellátott vájt tükröt, amely óriási lökést adott a fülészet fejlődésének, ugyanis az eszköz és a már ismert fültölcsér segítségével mesterséges fényt használva a dobhártya láthatóvá ill. vizsgálhatóvá válik. Magát a tükröt 1850-ben alkotta meg Helmholz, de szemtükrözésre használta. Von Tröltsch alkalmazza a fülészetben. Az eljárás szinte pillanatok alatt elterjedt Európában és robbanásszerűen megindult a korszerű fülészet fejlődése.

Böke Gyula, mint fiatal orvos ott volt Würzburgban 1858-ban Tröltschnél, amikor az bemutatta az új tükrét, mellyel forradalmasította a fülészeti vizsgáló eljárást. Hazajőve megkezdte fülészeti tevékenységét a Rókus Kórházban először, mint bejáró (1863) majd később, mint rendelő orvos (1868).

Munkája minőségének javítása céljából 1868-ban azzal a kéréssel fordult az igazgatósághoz, hogy osztályrészleget kapjon. Ekkor mutatkozott meg igazán a gégész Navratil Imre igazi nagysága. Az Intézet vezetősége helyhiányra hivatkozva el akarta utasítani a kérését, amikor Navratil a mindössze másfél éves fiókgége osztályán adott helyet a fülészetnek. Ilyen kollegák is voltak.

Böke Gyula vezetésével szintén a Rókus Kórházban, az Orr-gégészettel társbérletben megkezdi gyógyító tevékenységét a fülészet is. Böke Gyula kiképzését Würzburgban, mint von Tröltsch asszisztense, szerezte meg. Folyamatos fülészeti munkásságát 1863-ban kezdte el. Az 1867-68-as tanévben lett magántanár a Pesti Egyetemen. Disszertációjának címe Fülészet volt.

1868-ban jelent meg a Fülgyógyászat című tankönyve, s mint ilyen első volt magyar nyelven. (Magyar Királyi Orvosi Könyvkiadó Társulat VIII. kötet, Pest 1868)

1887. ismét nevezetes dátum a magyar fülészet történetében. Negyedszázados működés után önálló fiókosztályt kap a II. orvosi (bel) osztály keretén belül a Fülészet. Vezetője továbbra is Böke Gyula. Az osztályról, illetve később a klinikáról több jónevű fülész szakorvos kerül ki: Fleischmann László, Vály Ernö, Lorenz Hugó, Schwarz Ede, ill. részben itt dolgozott Rejtő Sándor és Pogány Ödön is.

A fülészet első igazán nagy alakjára emlékezhetünk Politzer Ádám személyében. Magyarországon született, de hírnevet, megbecsülést Bécsben szerzett, ahol a Fülészeti Tanszék professzora lett. (A Világ első Fülészeti Klinikája)

Az Egyesület kialakulása

1893. jelentős dátum a magyar fül-orr-gégészet történetében. Ez év decemberében ugyanis megalakul a MAGYAR GÉGE- és FÜLORVOSOK Egyesülete. (1893 december 21.) A gondolat Navratil Imrétől származott, amelyet Böke Gyula és Lichtenberg Kornél lelkesen támogatott. A gondolatot tett követte, és 1893. december 21-én, a Poliklinika Könyvtárában alakuló közgyűlést szerveztek fülészek és gégészek közös részvételével. Ezen a közgyűlésen 14 taggal az Egyesület magát véglegesen megalakultnak tekintette. Az alapító ősatyák nevei ABC sorrendben: Baumgarten Egmont, Böke Gyula, Guth Samu, Irsai Artúr, Krepuska Géza, Lichtenberg Kornél, Lőri Ede, Morelli Károly, Navratil Imre, Ónodi Adolf, Polyák Lajos, Purjesz Ignácz, Szenes Zsigmond, Váli Ernő.

Elnök Navratil Imre, Titkár Polyák Lajos. Pénztáros Krepuska Géza, Könyvtáros Lichtenberg Kornél. Az elnök jelenti, hogy a megalakuló egyesületnek 25 tagja van. Az elnöki tisztet a későbbiekben Navratil Imre és Böke Gyula felváltva töltik be. Az első rendes gyűlést 1894. január 24-én tartják.

Mint látjuk - és ez nagyon lényeges - hogy megalakuláskor egy szervezetbe tömörülnek a gégészek és fülészek. Útjaik csak később válnak átmenetileg szét.

1899. december 14. Az Otologiai Szakosztály 22 taggal alakul meg és az elnöke Böke Gyula, alelnöke Lichtenberg Kornél.

1900-1904-ig a Magyar Gége- és Fülorvosok Egyesülete rendszeresen tartott együttes ülést. Még a századforduló előtt rendkívüli tanár lett Navratil Imre és Böke Gyula is, és az egyetemi hallgatók fakultatív tárgyként vehették fel a gégészetet és a fülészetet is, amelyet a Szent Rókus Kórház gégészeti, ill. fülészeti osztályán oktattak, betöltve egyben a klinikai szerepet is. 1904.május 19-től a Magyar Orr-és Gégeorvosok Egyesülete gyakorlatilag és formailag is elkülönül a Magyar Királyi Orvosegyesület Otologiai Szakosztályától.

Az Egyesület megszűnése

1905. február 13-án újjáalakul az Orr-gégészeti Szakosztály 24 rendes és 12 rendkívüli taggal. Az elnöke Navratil Imre, alelnöke Lőry Ede. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a Magyar Gége és Fülorvosok Egyesülete. A továbbiakban a két szakosztály külön látja el a szakterületek közös feladatait.

1908-ig mind a gégészet, mind a fülészet esetében az egyetem gégészeti és fülészeti klinika feladatait a Szt. Rókus kórház Orr-gége és Fül osztálya látta el. Navratil és Böke nemcsak a Pázmány Péter Tudomány Egyetem nyilvános rendkívüli tanárai, hanem a Szt. Rókus Kórház osztályvezető főorvosai is voltak. 1910-ben vonultak nyugdíjba.

1910-ben azonban - átmenetileg - változás történt. A fülészet marad a Szt. Rókus Kórházban. Vezetőjének rendkívüli tanárként Krepuska Gézát nevezik ki, aki 1919. februártól mint nyilvános rendes tanár, vezeti és fejleszti Európa hírűvé a fülészetet 1933-ig, amikor is nyugdíjba megy. (1933. december 31.)

Az Orr-gégészeti Klinika elköltözött 1911. januárban. A volt Kétly-féle Belklinikán alakítják ki a teljesen önálló intézetet.

Az intézet vezetőjévé Ónodi Adolfot nevezik ki, azonnal nyilvános rendes tanárként. Tehát Ő az első nyilvános gégész professzor hazánkban. Sajnálatos, hogy kortársaihoz és nagyságához viszonyítva a jelenkor igen keveset tud róla, holott nemzetközi viszonylatban a legismertebb magyar gégész és mind a mai napig az egyetlen, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is volt. Tudományos munkásságának középpontjában a gége beidegzése és az orrmelléküregek anatómiája és kórtana állt. 1912-ben jelent meg "Az orr-melléküregek bántalmai, kórtana és gyógytana" című könyve. 1919 késő őszén Bécsben halt meg.

A fül-orr-gégészet fejlődésében századunk első évei a fővárosi kórházak életében is jelentősek.

1903-ban kezdte meg fülészeti rendelését a János Kórházban Török Béla.

1921-ben az Orvosegyesület fülészeti szakosztályán a Nagyothallók oktatása címmel nevezetes előadást tartott, melyben bemutatta a nagyothallók speciális oktatását. Előadásának sikereként 1923-ban megalakult a Magyar Nagyothallók Egyesülete, melynek elnöke lett. Osztályán dolgozott Bárczi Gusztáv, aki a magyar siketnémák tanítása terén nemzetközileg elismert eredményeket ért el. 1924-ben érdemei elismeréséül egyetemi rendkívüli tanári és egészségügyi főtanácsosi címet kap. Osztályán készül el Békésy Györggyel közösen az első magyar (és a világon az első) audiométer (1922-24). Békésy György későbbi NOBEL dijas fizikus Török mellett kezdi el a hallás vizsgálatát. A II. Világháború után a halláselmélet hullámteóriájának megalkotásával nemzetközileg elismert szaktekintély lesz.

1920-ban az Ónodi halála után az Orr-gége Klinikát felszámolják, a gégészet ismét visszakerül a Szt. Rókus kórházba.

1922-ban az orr-gégészet rendkívüli tanárává Lénárt Zoltánt nevezik ki, aki 1925-től rendes nyilvános professzor. A fülészeti klinikát továbbra is Krepuska Géza professzor vezeti az 1932-ben történt nyugalomba vonulásáig. Ekkor majd egyesül a két klinika Lénárt Zoltán vezetésével. (1932)

1928-ban megrendezik Koppenhágában a Fül-orr-gége orvosok I. Nemzetközi Kongresszusát (július 30. - augusztus 1.). Tehát Európában megtört a jég, első eset, hogy a gégészek és a fülészek összevontan rendezik meg első nagy nemzetközi seregszemléjüket. 42 nemzet küldöttei vesznek részt rajta.

Az Egyesület újra alakulása

Fontos esemény színhelye az orr-gége szakosztály 1932. február 23-i ülése. Paunz Márk elnök ezen ismerteti a fülészeti szakosztály átiratát, amelyben egy fül-orr-gége egyesület létesítésére hívja fel az orr-gége szakosztályt.

1932-ben a Magyar Fül és Gégeorvosok Egyesülete az Orvosi Nagyhét keretében újjáalakult Krepuska Géza Professzor elnökletével és szellemi örökébe kíván lépni a hasonló, 1894-1904 között fennállott egyesületnek. Megállapodtak, hogy 1933-ban lesz az I. Nagygyűlés. Krepuska Géza nyugalomba vonulása után - még mindig a Rókus kórházban - 1933-ban Lénárt Zoltán lett a fülészet professzora is. 1936. november 17-én az orr-gége és fül klinika a mai helyére, a Szigony utcába költözött Lénárt Zoltán vezetésével. (Fülészetből és Orr-gégészetből 1924 óta tehető vizsga, és ezt 1936-tól összevonják.)

Magyarországon 1933-ban az orvosi nagygyűlés keretében három évtized után ismét közösen szervezik meg a gégészek és a fülészek tudományos találkozójukat, nemzetközi részvétellel.

A Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesületének Nagygyűlései

1. Nagygyűlés 1933. június 9-10. Budapest

• 1. Az otogen pyaemiáról. Referálta: Krepuska Géza
• 2. A garat és gégephlegmone és az angina utáni szövődmények. Referálta: Lénárt Zoltán

2. Nagygyűlés 1934. május 31. - június 3. Budapest

• A debreceni első osztályos elemi iskolások fül-orr-torok vizsgálata során nyert tapasztalatok. Referálta: Verzár Gyula

3. Nagygyűlés 1935. május 29- június 1. Budapest

• A laryngoscopia és tracheobronchoscopia directa értéke, különös tekintettel a gyermek- és belgyógyászatra. Referálta: Paunz Márk

4. Nagygyűlés 1936. június 27-29. Debrecen

• A hallószerv baleseti sérülései és azok véleményezése. Rreferálta: Fleischmann László
• A felső légutak baleseti sérülései és azok véleményezése. Referálta: Tátrallyay Wein Zoltán

5. Nagygyűlés 1937. június 27-29. Balaton-kenese

• A vestibularis functio vizsgálatának mai állása. Referálta: Germán Tibor

6. Nagygyűlés 1938. június 17-18. Budapest

• A postanginás septico-pyaemia kérdéséhez. Referálta: Blohmke Artur (Königsberg)

7. Nagygyűlés 1939. Szeged

• Az orr és melléküregek okozta endocranialis komplikációk. Referálta: Zoltán István

8. Nagygyűlés 1940. június 6-8. Budapest

• Az orr- és garatüreg beidegzése demonstratiokkal. Referálta: Kiss Ferenc
• Következtetések az ingerlési vizsgálatokból és érzéstelenítési kísérletekből az orrgarat és lágyszájpad beidegzésére. Referálta: Gyergyay Árpád

9. Nagygyűlés 1941. június 27-28. Kolozsvár

• A nyelőcső heges szűkületei gégeorvosi, gyermekorvosi és sebészi szempontból. Referálta: Treer József

10. Nagygyűlés 1942. Budapest

• Az otosclerosis műtéti kezelése. Referálta: Tátrallyai Wein Zoltán

11. Nagygyűlés 1943. Lillafüred

• Adatgyűjtés a siketség örökléstanához. Referálta: Bárczi Gusztáv

A Világháború utáni Nagygyűlések napjainkig tovább

12. Nagygyűlés 1947. Szeptember 19-21. Budapest

• A homloküreg sebészete. Referálta: Rehák Pál

13. Nagygyűlés 1948. (Centenáriumi) Szeptember 4-12. Budapest

• A tracheotomiák utáni szövődmények. Referálta: Ajkay Zoltán

14. Nagygyűlés 1950. Szeptember 8-9. Budapest

• A vestibularis vizsgálati lelet értékelése. Referálta: Nákó András

15. Nagygyűlés 1952. Április 5-7. Budapest

• Fülészeti traumatologia. Referálta: Fleischmann László, Götze Árpád
• Orr-gégészeti traumatologia. Referálta: Rehák Pál, Réthi Aurél
• Barotrauma. Referálta: Halm Tibor

16. Nagygyűlés 1953.szeptember 11-13. Budapest

• Az otosclerosis műtéti terápiájáról, különös tekintettel a műtéti javallatokra és eredményekre. Referálta: Varga Gyula
• A felső Légutak idült hurutja. Referálta: Farkashidy József
• A felső légutak allergiás megbetegedései. Referálta: Alpár Pál

17. Nagygyűlés 1954. Budapest

• Nem cholesteatomás, idült gennyes középfülgyulladás klinikája és terápiája. Referálta: Jantsek Gyula
• Az ozaena klinikuma és terápiája. Referálta: Jakabfi Imre

18. Nagygyűlés 1956. június 8-9. Budapest

• A nátha. Referálta: Pesti Lajos
• Új irányelvek az orr-, és fül eredetű koponyaűri szövődmények gyógyításában. Referálta: Péterffy László

19. Nagygyűlés 1959. június 19-20. Budapest

• Antibiotikumok szerepe az orr-torok-gégészetben. Referálta: Görgényi Gyula
• Az antibiotikumok szerepe a fülészetben. Referálta: Csillagh Sándor

20. Nagygyűlés 1961. október 5-6. Budapest

I. téma: Mesotympanalis otitisek korszerű kezelése

• Mesotympanalis otitisek korszerű kezelése. Referálta: Surján László
• Mesotympanitisek utáni dobhártya defektusok. Referálta: Bodó György

II. téma: Partialis gégeresectiok plasticai zárása

• Partialis gégeresectiok. Referálta: Nákó András
• A konzervatív gégeráksebészet problémái. Referálta: Bánfai Iván

21. Nagygyűlés 1963. Budapest

• A hallószerv foglalkozási ártalmai. Referálta: Szőke Barnabás
• Repüléssel járó fül-orr-gégészeti foglalkozási ártalmak. Referálta: Halm Tibor
• Az orrmelléküreg daganatai. Referálta: Vathy István

22. Nagygyűlés 1965. november 26-27. Budapest

• Nagyothallás és gyógyítása. Referálta: Nákó András

23. Nagygyűlés 1966. szeptember 9-11. Eger

• Maxillo-facialis és fronto-laterobasalis sérülések. Referálta: Selymes Zoltán
• Fül-orr-gégészeti sportsérülések. Referálta: Kolba Vilmos

24. Nagygyűlés 1967. szeptember 8-9. Szeged

• Fül-orr-gégészeti anaesthesiologia. Referálta: Duray Aladár
• Az audiologia gyakorlati problémái. Referálta: ifj. Götze Árpád

25. Nagygyűlés 1968. November 11-13. Budapest

• A nyelőcső betegségei. Referálta: Kratochwill Ede
• Allergia a fül-orr-gégészetben. Referálta: Alpár Pál

26. Nagygyűlés 1969. szeptember 18-21. Miskolc

• Intracranialis fül-orr-gégészeti szövődmények. Referálta: Lampé István
• A tuba functio kliniko-pathologiája. Referálta: Dévald József
• Az extra- és intratemporalis arcidegsebészet alapjai. Referálta: Székely Tamás

27. Nagygyűlés 1971. december 16-19. Debrecen

I. Téma: Modern fül-orr-gégészeti diagnosztikai eljárások

• Fül-gége. Referálta: Bauer Miklós, Ribári Ottó
• Orr-garat-oesophagus-bronchus megbetegedések. Referálta: Puskás Ferenc

28. Nagygyűlés 1973. szeptember 20-23. Siófok

I. Téma: A fül-orr-gége rosszindulatú daganatainak therapiája

• Az orr- és melléküregek, a garat-, a fül és a nyálmirigyek rosszindulatú daganatinak therapiája. Referálta: Allerám Rezső
• A gége rosszindulatú daganatainak therapiája. Referálta: Czigner Jenő
• A felső léguti és garat daganatok sugártherapiás kérdései. Referálta: Vándor Ferenc

II. Téma: Fül-orr-gége-torok megbetegedések és broncho-oesophagologia

• Orr-torok-gége megbetegedések csecsemő- és gyermekkorban. Referálta: Lábas Zoltán
• Fülészeti megbetegedések csecsemő- és gyermekkorban. Referálta: Kickinger Antal

29. Nagygyűlés 1977. Július 3-7. Pécs

• A belsőfül és centralis kapcsolatai. Referálta: Bauer Miklós, Rejtő Kálmán

30. Nagygyűlés 1980. Szeged

• Fül-orr-gégészeti határterületek problémái. Referálta: Piffkó Pál
• Fül-orr-gégészeti daganatok metastasisainak kérdései. Referálta: Bánhidy Ferenc, Zemplén Béla

31. Nagygyűlés 1983. augusztus 28-31. Debrecen

• Otogén intracranialis szövődmények az 1933. évi I. Nagygyűlés referátuma a mai irodalom tükrében. Referálta: Lampé István
• A garat- és gégegyulladások és az angina szövődményei az 1933. Évi I. Nagygyűlés referátuma a mai irodalom tükrében. Referálta: Ribári Ottó

32. Nagygyűlés 1987.augusztus 26-28. Budapest

• Műtéti hallásjavítás. Referálta: Z. Szabó László, Bauer Miklós, Ribári Ottó
• Az orr- és melléküreg betegségek sebészi kezelése. Referálta: Szabó Iván

33. Nagygyűlés 1989. május 31- június 3. Szeged

• Organikus gégeelváltozások csecsemő- és gyermekkorban. Referálta: Hirschberg Jenő
• Organikus eredetű hangképzési zavarok. Referálta: Frint Tibor
• A gégészeti diagnosztika újabb módszerei
  • A gége benignus és malignus térfoglaló folyamatai
  • A gégesebészet új lehetőségei Az elvesztett hangképzés műtéti rehabilitatioja. Referálta: Bánhidy Ferenc, Czigner Jenő

34. Nagygyűlés 1992. augusztus 26-29. Debrecen

• Újabb diagnosztikus eljárások a fül-orr-gégegyógyászatban. Referálta: Lampé István
• A fül-orr-gégészet és geriátria kapcsolódásai. Referálta: Iván László

35. Nagygyűlés 1998. június 17-20. Pécs

• Acut és chronicus felső légúti szükületek, valamint ezek therapiája. Referálta: Z. Szabó László
• A dobhártya- és a hallócsontlánc-pótlás autoplasztikus módszerei. Referálta: Bauer Miklós
• Minimally invasive skull base surgery. Referálta: Gerard M. O Donoghue (Nottingham)
• Oropharyngealis rákok terápiája. Referálta: Élő János
• Functionalis endoscopos melléküregsebészet. Referálta: Csokonai V. Lajos
• Minimal invasiv gégesebészet. Referálta: Czigner Jenő
• Fej-nyak tumorok invasioja és a metastasis képződés. Referálta: Répássy Gábor
• Idegen anyagok alkalmazása a középfülsebészetben. Referálta: Ribári Ottó