Kickinger Antal 1925. január 2-án született Budapesten. Az Orvosi Egyetem Általános Orvosi Karát Budapesten végezte el 1949-ben. Ezt követően, rövid kitérő után, a Heim Pál Gyermekkórház jodelődjeként működő Magyar Királyi Központi Állami Gyermekmenhelyhez került, ahol Dobszay László vezetése alatt kezdte meg szakmai munkáját. Csecsemő-, és gyermekgyógyászati szakképesítését 1954-ben szerezte meg. Kallay Ferenc főorvos invitálására, az akkor már Heim Pál Gyermekkórház néven működő intézmény fül-orr-gégészetén folytatta orvosi tevékenységét és 1959-ben fül-orr-gégészetből szakvizsgát tett. 1956-ban, 31 éves korában a kórházhoz csatolt Poliklinika fül-orr-gégészetének vezetője lett. A hetvenes évektől anaesthesiológiai tevékenységet is ellátott és részt vett a Kallay Ferenc által bevezetett bronchoscopos ellátásban és a hasadéksebészetben is. Munkatársai voltak Csermely Gyula és Hirschberg Jenő. Gyermek fül-orr-gégészetből 1980-ban szerzett szakképesítést. Emellett éveken keresztül a Magyar Rádió Gyermekkórusának orvosa volt.

Feladatát tisztességgel ellátva dolgozott éveken át. Pályafutása alatt számos hazai és nemzetközi kongresszuson előadással szerepelt és több gyermekgyógyászati, fül-orr-gégészeti vonatkozású közleménye jelent meg. Az 1973-as Siófoki Nemzeti Fül-orr-gége Kongresszuson referátumot tartott a gyermek fülészetről. A Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Gyermekfülészeti Szekciója 2001–ben szakmai munkássága elismeréseként Kallay Ferenc emlékéremmel tüntette ki. Bölcsességével, pozitív életszemléletével, lényeglátásával, tiszteletet és megbecsülést váltott ki kollégái, munkatársai körében. 1990-ben vonult nyugdíjba, de munkájára, támogatására, szakmai segítségére még éveken át számíthattunk.

Feleségével, Friedrich Edittel 62 évig élt tisztes, harmonikus házasságban, segítették egymást súlyos betegségeikben, nehéz helyzeteikben. Egymás iránti elkötelezettségük, ragaszkodásuk kivételes volt. Két gyermekük és öt unokájuk született, akikkel igen bensőséges kapcsolatot alakítottak ki és akiknek kedves személyisége, segítő szeretete bearanyozta nyugdíjas éveiket.

Mi, akik közel álltunk Hozzá, ismerhettük és szerettük, hiányát fájó szívvel vesszük tudomásul. A munka és az emberek szeretete motiválta mindvégig Őt és ezt adta át gyermekeinek, unokáinak és nekünk kollegáinak is.

Élete során többször élt át súlyos betegséget. Már kisgyermekkorában a járványos gyermekbénulás miatt operációkat és éveken át tartó mozgásszervi kezeléseket szenvedett el. 65 éves korában tüdőembóliából, 86 évesen pedig súlyos tüdőgyulladásból gyógyult fel. Kitűnő szellemi frissessége azt sugallta, hogy még sokáig velünk lehet és élvezhetjük ízes társalgását kedves, figyelmes lényét. Tévedtünk, tartalékai kimerültek és alulmaradt a halállal vívott utolsó küzdelmében. Kickinger Antal, Tóni bácsi 2012. december 10-én délután 4 órakor halt meg.

Óvó, féltő szeretete családjának fog legjobban hiányozni, barátsága pedig nekünk, valamennyiünknek, akik ismertük és szerettük Őt. Nem fogjuk elfelejteni.
 

“Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe.”
(Márai Sándor)

Dr. Kickinger Antal temetése 2013. január 12-én 11 órakor lesz a Budapest, XVIII. kerületi Erzsébet telepi Szent Erzsébet Katolikus Templomban (1183 Budapest, Attila utca 53.), ahol hamvait gyászmise keretében helyezik örök nyugalomba.