Krepuska Géza 1861. szeptember 5-én Pest városában született. A neves evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd 1888-ban sikeresen elvégezte az egyetem orvosi karát.

Az egyetemen – tanársegédi munkája során – ő készített Magyarországon először fényképfelvételt mikroszkópos metszetekről.

A fülgyógyászatra specializálta magát, 1898-ban a magántanári képesítést is megszerezte.

Megteremtette a modern magyar fülorvoslást. 1911-ben megbízást kapott az egyetem orvosi karától a fülészeti tantárgyak oktatására és a klinika vezetésére. Ez a tanszék a Szent Rókus kórházban működött, hallatlanul szerény körülmények között. Krepuska Géza ezt a kórházi osztályt európai hírűvé emelte. Működése eredményeként nem a magyar betegek utaztak a nyugati fülklinikákra, hanem különvonatok (kocsik) hozták a Krepuska-osztályra a gyógyulni vágyókat a nyugati féltekéről. Szakmai munkáját elismerve ún. „fő” tanszékké (belgyógyászat, sebészet rangjára) léptették elő a fülészetet, őt nevezve ki Magyarország első fülészeti tanszékvezető egyetemi tanárává. (Egyben ő volt az utolsó fülész klinikavezető is, mert őt már orr-, fül-, gégész tanszékvezetők követték.)

A legmagasabb egyetemi katedrai megbízatása alatt vált kötelező – szakvizsgához kötött – tárggyá a fülgyógyászat. Új operációs módszereit egész Európa átvette, gyógyulási mutatói messze meghaladták a nagy nyugat-európai kórházak eredményeit. (Cikkei, tanulmányai több országban – főleg német, olasz nyelvterületen – is megjelentek.) Több külhoni fülgyógyász egyesület is tagjává választotta. A magyar Otológiai Szakosztálynak alapító tagja, majd évtizedekig elnöke, később örökös, tiszteletbeli elnöke volt. Előadásai, több mint 100 dolgozata nagyon nagy mértékben visszaszorították a füleredetű halálozást és a süketséget.

Több fülbetegséget ő írt le a világon először, több mint 100.000 beteget gyógyított, 6000 agyműtétet hajtott végre.

1932-ben munkásságát a legnagyobb magyar orvosi kitüntetéssel – a magyar orvosi „Nobel Díjnak” emlegetett – Balassa emlékéremmel jutalmazták.

Nyugdíjazásakor pedig Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az államfői elismerés kifejezése-ként a Signum Laudis érdemrenddel tüntette ki.

Az 1936-ban írt Fülgyógyászat című tankönyve ma is keresett.

Sok más területen is maradandót alkotott. 1896-ban vásárolta meg a mai Pestszentimre 17 holdját, szőlőnemesítési szándékkal. Az akkor ismert 80 homoki szőlőfajtát ültette, nemesítette – nagyban hozzájárult, hogy a filoxéra által elpusztított hegyvidéki szőlőkultúra helyébe léphetett az addig lenézett homoki borok nemesített változata.

Krepuska Géza nevéhez kötődik a „Cabernet” bor magyarországi elterjedése.

Pestszentimrén felépítette Magyarország első beton épületét, ez a Krepuska kastély ipartörténeti emlék.

Somoskői birtokához tartozott a macskalyuki bazaltbánya, melynek „macskaköveivel” Budapest számos utcáját burkolták. [Sokak szerint a macskalyuki bánya nevéből honosították a „macskakő” elnevezést.]

Krepuska Géza nevéhez kapcsolódik az egyetlen – Magyarország javára megítélt – visszacsatolás a trianoni szétdarabolás után. Az Antant-delegáció angol tisztje gyógyíthatatlannak ítélt fülbetegségét Krepuska Géza sikerrel operálta meg, aki hálából újra tárgyalás alá vetette Somoskőújfalu és Somoskő elcsatolását. Mivel kiderült, hogy nem tót, hanem két színmagyar településről van szó, ezért a Népszövetség genfi döntése alapján 1924-ben – egyetlenként trianon után – „hazatérhetett” ez a két falu és Krepuska Géza birtokának egy része.

Ezen a birtokán díjnyertes gyümölcsöket termesztett, állatfarmokat működtetett, jelentős kőzetgyűj-teményt hozott létre. „Profi” munkássága előtt e témák egyetemi tanárai a legnagyobb elismeréssel adóztak.

Emellett kiválóan hegedült és brácsázott, 9 gyermekének nevelését maga irányította. Összetartó családját az evangélikus vallás tiszteletére nevelte, maga is meghatározó szerepet vállalt a Kispest-Pestszentlőrinc és a budapesti egyházi életben.

Politikával sosem foglalkozott. Munkatársai között csak munkájuk alapján tett megkülönböztetést. Tanítványaival baráti viszonyban állt. Legtöbbjük neves professzorrá, főorvossá vált. (Pl. Szekér Jenő, Germán Tibor, Tamási Pál, Verzár Gyula, Kelemen György, Zimányi Vidor, Kerekes György, Krepuska István.)

Krepuska Géza egyetemi tanársága alatt generációkat oktatott az orvosi hivatás precíz, pontos műve-lésére. Legjobb példa erre fia, Krepuska István professzor, akinek számos akkori „neves” politikus kérte orvosi segítségét, sok ma is élő fővárosi lakos köszönheti életét.

Krepuska Géza legendás munkásságának számos emléket állítottak a Fül-, Orr-, Gégészeti Fej-, Nyaksebészeti Klinikán, Somoskőn és Pestszentimrén. Itt 1991 áprilisa óta sétány is őrzi nevét. 2007-ben – posztumusz – Pestszentimréért Díjban részesült. 2008-ban pedig „Pestszentlőrinc – Pestszentimre Díszpolgára” címet kapta, „településünk emblematikus alakjának orvosi, szőlőnemesítői, közéleti és művelődéstörténeti tevékenységének elismeréséül”, indokkal – természetesen ezt is posztumusz.

A 2012-ban kiadott könyv az emberi és orvosi nagyságáról, valamint arról a tisztelettel övezett munkásságáról, polihisztori tevékenységéről szól, mely előtt fejet hajthat a ma embere, s példaképe lehet a ma ifjúságának.

Tájékoztatás a könyvrendeléssel kapcsolatban: Pándy Tamás 1188 Budapest, Szélső utca 89/b.Telefon: (06-1-) 291-97-57, fax: 297-42-71, mobil: 06-70-220-3771, email: pandy.tamas@gmail.com, vagy pandyt@freemail.hu, illetve szeky.tarsasag@gmail.com.
A pesti Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Titkárságán is megrendelhető a könyv (1083 Budapest, Szigony u. 36. Telefon: (06-1)333-3316, email: fulo.titkar@freemail.hu).