A közlemények formái

A lap elsősorban új tudományos eredményeket, klinikai vizsgálatokat bemutató dolgozatokat, un. eredeti közleményeket (original article) publikál. A munkákat minden esetben két, egymástól független, anonim lektor bírálja el. Amennyiben a szerzők a lektori vélemények szerint dolgozatukat korrigálják (ha szükséges), úgy azt a Főszerkesztő publikációra alkalmasnak nyilvánítja. Eredeti közleménynek számít még az átfogó tanulmány (review) és az esetismertetés (case report).
Korábban már más, hazai vagy külföldi folyóiratban megjelent dolgozatok közlésére is lehetőség van („másodközlés”), amennyiben az eredeti forrást a szerzők megjelölik, és írásos hozzájárulást mutatnak be a szerzői jogot birtokló kiadótól.
A Főszerkesztő felkérésére a szakma hazai vagy külföldi, kiemelkedő képviselői referátumok megírásával segítik a szakmai ismeretek bővítését egy-egy adott témakörben. Ezeket a közleményeket „felkért közleményként” jelöljük, jellegük szerint átfogó tanulmányok (review-k).
A lapban hirdető cégek által felkért „tájékoztató” típusú ismertetéseket nem lektorálják, ez esetben a Szerkesztőség dönt a megjele­nés­ről.
A lapban megjelenhet még kvíz, orvostörténeti munka, ismertető és beszámoló társasági eseményekről.

Szerzői jogok, etikai normák betartása, pénzügyi kapcsolatok

A közlemény megjelentetésének a joga a megjelenésig a szerzőké, amely a megjelenéssel automatikusan a Szerkesztőségre száll át, kivéve, ha a szerző a benyújtáskor erről másként nyilatkozik.
A szerzők dolgozat beküldésével automatikusan elfogadják az Otorhino­laryn­gologia Hungarica való megjelentetés feltételeit a szerzői jogokról, továbbá kijelentik, hogy a munka tartalmát valamennyi szerző ismeri, azzal egyetért, köztük érdekütközés nincs. A továbbiakban az egész világra kiterjedő kiadói jogokat a szerkesztőség jogosult gyakorolni. A szer­kesz­tőség és a kiadó a másodközlésre irányuló kérést nem utasítja el.
A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent vagy közlésre máshol benyújtott, vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot (azonos betegcsoport).
Írásbeli engedélyek szükségesek, ha:

• már közölt adat, ábra kerül ismételten felhasználásra;
• személyt felismerhetően ábrázoló fotó, betegadatokat tartalmazó szövegrész, táblázat közlése indokolt;
• etikai bizottsági engedély volt szükséges a klinikai vizsgálathoz;
• másodközlésről van szó.

Valamennyi szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy pénzügyi kapcsolatban áll-e (ún. financial conflicts of interest) a közleményben szereplő diagnosztikus vagy terápiás eljárás/hatóanyag gyártójával/forgalmazójával, illetve a közleményben szereplő vizsgálat szponzoraival. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy jelentős pénzügyi kapcsolat fennállása esetén ezt a tényt a közlemény mellett ismertesse.

Tudományos információ idő előtti felszabadítása

Egy közlésre elfogadott, de még meg nem jelent közlemény tartalmát, illetve annak részleteit csak a folyóiratszám hivatalos megjelenési napján hozhatja először nyilvánosságra akár a szerző, akár a szerkesztőség vagy a szakértő. Kivételt képez, ha a közleményben vagy levélben a szerzők jelentős terápiás előrelépésről vagy súlyos egészségkárosító hatásról számolnak be, de ebben az esetben is előzetesen a szerkesztő beleegyezését kell kérni.

A betegek személyiségi jogainak védelme

Azonosításra alkalmas információ (szövegben, ábrákon) csak a beteg beleegyezésével közölhető, ennek meglétéért a kézirat benyújtója felelős.

Lektorálás

Az eredeti közlemények kettős, anonim lektoráláson esnek át (peer review). A lektorok személyét a Főszerkesztő és a Szerkesztők jelölik ki, illetve kérik fel a feladat elvégzésére, nevüket semmilyen körülmények között sem adják ki, hacsak ezt a lektor saját maga nem kezdeményezi, akár a Szerkesztő­bizott­ság, akár a szerzők felé. A lektor az elbírálandó közleményt a szerzőkre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg. A lektor a titkosság felbontását kezdeményezheti, és a szerzőkkel konzultálhat, amennyiben a szerzők is hozzájárulnak személyük felfedéséhez.
A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a szer­kesz­tőség kizárólag a szerzőnek, illetve a kézirat beküldőjének és a lektornak ad.
A lektor nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak rész­le­tei­ről. A szerkesztőség tagjai és a szakértők nem tarthatnak meg saját példányt a munkából vagy annak részleteiből.
A szerzők a lektorok által javasolt változtatásokat illetően tételes választ kötelesek adni (válaszukat az online rendszerben erre rendszeresített ablakba írják le), de a lektori véleményt nem kell okvetlenül elfogadniuk.
A szerkesztőség a lektori véleményeket figyelembe veszi, de a közlésről önállóan hoz döntést, függetlenül attól, hogy a szerzők a lektori vélemény szerint átírták-e a dolgozatot, vagy nem. A lektori vélemények figyelembe vétele mindazonáltal nyomatékosan ajánlott.
A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy több lektori vélemény bekérése alapján hozza meg döntését a cikk közléséről, amely döntés nem feltétlenül egyezik meg az egyik lektori véleménnyel.
Ha a lektori vélemények alapján a dolgozat nem felel meg formai vagy szakmai szempontból a lap elvárásainak, nem tartalmaz új tudományos eredményt, a Főszerkesztő és/vagy a Szerkesztőbizottság a közléstől elállhat, vagy annak átdolgozását kérheti.

A kéziratról való tudnivalók

A kéziratok tagolása
 

Címoldal
 

A dolgozat tömör címe (maximum 100 karakter, rövidítés nélkül).
A szerzők teljes neve és beosztása (egyetemi doktori fokozat esetén a név utáni dr. jelzéssel).
Munkahely (az intézet és osztály elnevezése, a település neve).
A levelező szerző címe, telefon és faxszáma, e-mail címe.

Összefoglaló
 

Lehetőség szerint maximum 250 szó, illetve szóközzel 1500 karakter legyen. A szerkesztőség az ésszerű mértéket meghaladó esetben korlátozhatja az összefoglaló terjedelmét (a Főszerkesztő döntése, tartalmi és tördelési szempontok alapján).
Tartalmaznia kell a dolgozat célját, lényegét, legfontosabb megállapításait és a munka számszerû eredményeit!
Ne tartalmazzon rövidítéseket és hivatkozást!
Az Összefoglaló is legyen strukturálva, a vizsgálat célja, a módszerre való utalás, eredmények és konklúzió szempontjából.

Summary
 

A dolgozat angol nyelvű összefoglalója, melynek tökéletesen egyeznie kell a magyar nyelvű megfelelőjével.
Az angol nyelvű összefoglaláson szerepelnie kell a dolgozat címének.

Kulcsszavak
 

A dolgozatra a legjellemzőbb 5 kifejezés, ABC-sorrendben.

Keywords
 

A dolgozatra a legjellemzőbb 5 kifejezés angol nyelven, ABC-sorrendben, a magyar nyelvű kifejezések pontos megfelelői.

Szöveg
 

A dolgozatokat az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:

Bevezetés:
Az előzmények rövid összefoglalását tartalmazza, a hosszú történelmi leírásokat mellőzni kell. Meg kell fogalmazni a vizsgálat célját, jelentőségét és a konkrét kérdésfelvetést. A bevezetésben csak a legfrissebb és legfontosabb irodalmi hivatkozásokat kell megemlíteni.

Anyag (beteganyag) és módszer (eredeti közlemény esetén):
A felhasznált módszerek és betegcsoportok pontos leírása mellett törekedni kell a tömör, lényegre törő fogalmazásra. Pontosan meg kell adni az alkalmazott berendezések típusát és az anyagok nevét, gyártóját. Gyógyszereknél a hatóanyagnevet kell használni.
A statisztikai módszereket olyan részletesen kell leírni, hogy a hozzáértő olvasó a vizsgálat tervezését és kivitelezését meg tudja ítélni, továbbá az eredményeket az eredeti adatok alapján ellenőrizni tudja. Ha a tanulmány megtervezéséhez és a statisztikai módszerekhez standard munkát vettek alapul, a részletes leírás helyett elég arra az irodalomban hivatkozni.
Állatkísérleteknél meg kell adni az állatok pontos identifikációját, gyógyszerek alkalmazásánál a dózist és a felhasználás indokait. Klinikai vizsgálatoknál a betegcsoportot jellemző statisztikai adatokat (nem, életkor) és a válogatás módszerét is le kell írni.
Embereket érintő kutatási eredmények közlésekor a szerkesztőség és a kiadó úgy tekinti, hogy a szerzők nyilatkoztak arról, hogy az illetékes etikai bizottság jóváhagyó írásos engedélyét beszerezték. Ennek meg nem léte esetén, az ebből adódó jogi és kártérítési követelések a szerzőket terhelik.

Eredmények
A tanulmány fő eredményeit kell itt leírni. Az eredmények táblázatos bemutatása nem pótolja azok szöveges közlését. Statisztikai feldolgozás esetén a statisztikai próba nevét, a szignifikanciát és lehetőleg a konfidencia intervallumokat is kérjük megadni.

Megbeszélés, következtetések
Az eredmények lehetséges magyarázatát és az irodalmi adatokkal történő összevetését kell ebben a fejezetben megadni. Feltétlenül ki kell térni a célkitűzés és az eredmények kapcsolatára. Kerülni kell a tudományosan még nem megalapozott spekulációkat, de ugyanakkor jelezni kell a felmerülő, további feldolgozást kívánó kérdéseket, főleg azokban az esetekben, amikor a klinikai alkalmazhatóság eldöntése a tét.

Irodalomjegyzék
 

Az irodalomjegyzékben csak azok a publikációk szerepelhetnek, amelyekre a szövegben hivatkozás történik. A téma iránt érdeklődők számára az irodalomjegyzék ajánljon könnyen hozzáférhető hazai forrást is.
Csak publikált adatokra lehet hivatkozni. Kivétel a közlésre elfogadott cikk, amelyet számozott irodalomként fel lehet tüntetni (in press megjelöléssel), továbbá a személyes közlés - ezt a szövegben kell jelezni, közvetlenül az idézet után, zárójelben.
A hivatkozásokat a szövegben, táblázatokban, ábramagyarázatokban, a megjelenés sorrendjében kell számozni. A számozást zárójelben, arab számokkal kell jelölni úgy, hogy a mondat végi írásjeleken belülre kerüljenek, pl.: (1). Amennyiben ugyanarra a tételre később még újra hivatkoznak, értelem szerint az első hivatkozásnak megfelelő sorszámmal kell a jelölést megadni. Az irodalomjegyzéket ennek megfelelően kell rendezni (tehát nem betűrendi sorrendben).
Az összes szerző (szerkesztő) nevét kérjük feltüntetni, az „et al.” rövidítés nem elfogadható.
A citátumok formázása az alábbi példákat alapul véve a Vancouveri Megállapodás („Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals”) szerint történjen.

Példa folyóiratcikk szerepeltetésére az irodalomjegyzékben:
Vega KJ, Krevski B Heart transplantation. Ann Intern Med 1996; 124: 980–3.

Példa több mint hat szerző esetére:
Parkin DM, Clayton D, Black RJ, Masuyer E, Friedl HP, Ivanov E, et al. Childhood leukaemia. Br J Canser 1996; 73: 1006–12.

Példa könyv szerepeltetésére az irodalomjegyzékben:
Ringsven MK, Bond D. Gerontology. 2nd ed. Albany (NY): Delmar Publishers; 1996.

Példa könyvrészlet szerepeltetésére az irodalomjegyzékben:
Phillips SJ, Whisnant JP. Hypertension and stroke. In: Laragh JH, Brenner BM, editors. Hypertension. 2nd ed. New York: Raven Press, 1995. P. 465–78.

Helyesírási tudnivalók

Az újság – tartalmi szerkezetének megfelelően – egyéb orvosi folyóiratokhoz hasonlóan, egységes írásmódot kíván, követve az Orvosi Helyesírási Szótár (Akadémiai Kiadó 1992) ajánlásait. Az Akadémiai Ál­lás­fog­lalásnak megfelelően, alapvetően a magyaros írásmódot preferálja.
Latinos írásmódot az anatómiai, kór-, élet- és szövettani nevek, a kórokozók nevei, a betegségek és műtéti eljárások latin szórendű elnevezései, valamint a védett gyógyszernevek esetén alkalmaz.
Magyaros írásmód követendő eljárások megnevezése, kémiai nevek, a magyar nyelvben meghonosodott kifejezések esetén.
Vegyes írásmódú (magyar-latin) szóösszetétel használata nem javasolt: pl. tüdő-oedema helyett a tüdőödéma a megfelelő.
A rövidítéseket a szövegben az első megjelenés helyén, a rövidítendő kifejezés után, zárójelben tüntessék fel először.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményét lehetőleg az SI-rendszer egységeiben kell megadni, de a hőmérsékletet lehet °C-ban, a vérnyomást Hgmm-ben. Szükség esetén a régi konvencionális egység feltüntethető az SI érték után zárójelben.
Az egységes írásmód megvalósítása érdekében az újság fenntartja a jogot a megadottól eltérő írásmódú szavak módosítására.

A közlemény terjedelme

A közlemények terjedelméről a Főszerkesztő vagy a Szerkesztő egyeztet a szerzőkkel, amennyiben az az ésszerű mértéket vagy a nyomtatási szempontokat, lehetőségeket meghaladja. A lektorok is tehetnek javaslatot a terjedelem módosítására. Ajánlott terjedelem:

Eredeti közlemények

Max. 5 szabványos gépelt oldal (62 leütés/sor, 28 sor/oldal), max. 15.000 karakter.
Táblázat és ábra összesen 5 db (1 vagy 2 hasáb szélességben 80 mm, vagy 166 mm szélesek lehetnek).
Jól áttekinthető, az adott területet összefoglaló diagnosztikus vagy terápiás folyamatábra, részletes kivizsgálási séma és kezelési protokoll, menetrend elkészítése kifejezetten ajánlott.

Rövid közlemények, esetismertetések, beszámolók

Max. 2 szabványos gépelt oldal (62 leütés/sor, 28 sor/oldal), max. 4000 karakter.
Táblázat és ábra összesen 3 db (1 vagy 2 hasáb szélességben, 80 mm szélesek lehetnek).

Összefoglaló tanulmányok (review)

Összefoglaló tanulmányok esetén a fenti kiterjedéseket a közlemény meghaladhatja.

Formai követelmények

A szövegszerkesztés egyféle betűtípussal történjen (javasolt Times New Roman 14 betűméret, 2-es sortávolság).
Szövegek és táblázatok formája: „rich text format (.rtf)”, „open document text (.odt)” vagy Microsoft Word (.doc, .docx).
Grafikonok formája: Microsoft Excel (.xls) vagy .
Képek formátuma: jpg, gif, tif, formátum (felbontása 300 dpi – a fotók nyomdai felhasználása miatt javasolt először érdeklődni a szükséges felbontásról).

Táblázatok, ábrák és képek

A táblázatokat, ábrákat és képeket kérjük, ne illesszék be a szövegbe, ott csak hivatkozzanak rájuk! A táblázatokat a szöveg után külön oldalon vagy fájlban (.xls), az ábrákat és képeket lehetőleg külön fájlban (.jpg, .tif, .gif), pontos táblázat- és ábrajegyzék kíséretében, rövid ábramagyarázatokkal küldjék el. Ezzel a lap tördelési munkáit könnyítik meg.
A grafikonokat megszerkesztve vagy megrajzolva kérjük beküldeni, de minden esetben a nyers adatokkal együtt!
A képek 80 mm szélességben fognak megjelenni, ezt tervezésükkor kérjük figyelembe venni.
Színes képek is közölhetők külön költség nélkül, azonban a szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy színes képet – amennyiben információtartalma nem változik – fekete-fehérben jelentessen meg. A képek száma nyomdatechnikai okokból korlátozott, azonban az online formában – ésszerű mennyiségben – további képek, sőt video-fájlok beszúrására is lehetőség van!

A kézirat beküldése

Az elkészült kéziratot a folyóirat főszerkesztő helyettesének (Dr. Helfferich Frigyes - helfferich@yahoo.com) kell e-mailben elküldeni. A szövegtörzset nem kell tagolni, csak az ábrákat kérjük külön file-okban küldeni. A főszerkesztő helyettes továbbítja a kéziratokat a szekció-szerkesztőknek, ha alapvető formai vagy tartalmi hibát nem észlel. A szerzőkkel a szekció-szerkesztők tartják a kapcsolatot, intézik a lektorálást. A lektori véleményeknek megfelelően történt átdolgozás után a főszerkesztő dönt a megjelenésről!

Ellenőrzési lista

Címoldal,
Összefoglaló magyarul,
Összefoglaló angolul (Summary),
Kulcsszavak magyarul,
Kulcsszavak angolul (Keywords),
Szövegtörzs,
Ábra és táblázatjegyzék,
Sorszámozott ábrák ábraszöveggel és táblázatok felirattal,
Irodalomjegyzék.