Összefoglalás

Az otitis media suppurativa chronica cholestatomasa miatt műtétre kerülő betegek esetében a műtét előtt elvégzett vagy a posztoperatív szakban a beteg követése során kért MR-vizsgálatokról nincs egységes szakmai állásfoglalás a fülsebészek körében. Egyesek gyakran, szinte minden műtét esetében támaszkodnak az MR- és/vagy a CT-vizsgálatok eredményeire, mások viszont teljesen feleslegesnek ...

2009. április 1. és május 31. között 195 gimnazistát és egyetemi hallgatót kértünk meg a zenehallgatási szokásaikról szóló kérdőívünk névtelen kitöltésére. Összehasonlítottuk a hordozható zenelejátszót használók arányát a szabad hangtérben zenét hallgató fiatalok arányával. A zajártalom kialakulását elősegítő rizikófaktorok, illetve a zajártalmat kivédő tényezők meglétét is vizsgáltuk. Az mp3 ...

A csecsemő- és kisgyermekkorban fellépő halláscsökkenések jelentős károsodást okozhatnak a beszéd és nyelv elsajátításában, valamint akadályozzák az értelmi és a pszichoszociális fejlődést. Az ipari (fejlett) országokban a gyermekkori hallásromlást legtöbbször genetikai tényezők okozzák, pl. az emberi prelinguális süketség eseteinek kb. 50%-a vezethető vissza genetikai okokra. Bár a korán fellépő, ...

Eseménytelen középfülsebészeti beavatkozásokat (stapedectomia, stapedotomia, tympanoplastica) követően 5-30 nap elteltével észlelt facialis paresis ritka és szerencsére jó prognózisú tünet.
A stapes műtéteket követően az arcideg bénulása azonnal vagy néhány nap elteltével jelentkezhet. Az azonnali bénulás esetenként a lokális anesztézia következtében is kialakulhat, s néhány óra elteltével mérséklődhet. Az...

2008-ban Ferdinando Grandori vezetésével egy Európai Uniós projekt kezdődött el (AHEADIII), amelynek fő témája az idősödő felnőttek hallásának vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve az időskori halláscsökkenés korai felismerésére rehabilitációjára. 13 ország 17 kutatója vesz részt a munkában, hazánkat a W5-W6 munkacsoportban Pytel József egyetemi tanár képviseli. A W5 és W6 munkacsoport foglalkozik a ...

A hallópálya kifejlődése a gyermek neurológiai kialakulásának a része. Az agytörzsben hang által kiváltott potenciálokat (BAEP) használtunk, ahhoz hogy meglássuk milyen gyorsan halad az akusztikus
stimulus a hallóutakon, úgyszintén ez a hallópálya fejlődését is kimutatja....

Számos reumatológiai immunológiai betegségben fül-orr-gégészeti tünetek és panaszok is szerepelnek. Első fül-orr-gégész–beteg találkozáskor is felmerülhet a tünetek alapján autoimmun megbetegedés gyanúja....

Napjainkban a fülzúgás – tinnitus - a populáció egyre nagyobb hányadában problémát okozó tünet. Mai tudásunk alapján a fülzúgás hátterében többféle betegség állhat, azonban a legtöbb esetben organikus okot a kivizsgálás során nem tudunk igazolni. Krónikus fülzúgásról akkor beszélhetünk, ha a beteg panasza 3 hónapnál hosszabb időn át van jelen. Tapasztalatunk alapján krónikus fülzúgás esetében a betegek...

A horkolás és alvás közbeni légzészavarok igen nagy populációt érintenek nemcsak közvetlenül, hanem akár hálótársként, a horkoló beteg mellett szenvedő rosszalvóként, hiszen a horkolás talán az egyik leggyakoribb zavaró emberi szokás. A horkolás tünete lehet több különböző, egymástól többé-kevésbé jól identifikálható kórállapotnak....

A repülőgépek üzemeltetése külső és belső zajterheléssel jár. Ezek szintje elérheti azt az intenzitást, amely már káros hatást fejt ki az emberi szervezetre. A repülőeszközök fedélzetén számos olyan zajforrás található, amelyeket a laikus szemlélő nem képes azonosítani, azonban alapos ismeretük elengedhetetlen a zaj elleni védekezéshez.
Ennek során figyelembe kell venni a fellépő zajok emberi szervezetre ...

A GJB2, azaz a connexin26 csatornafehérje-alegységet kódoló gén 35delG mutációja a leggyakoribb a nem szindrómás genetikai eredetű halláskárosodások kiváltó okai között. Munkánk célja volt, hogy a rendelkezésünkre álló cochlearis implantált populáció, és közvetlen, vér szerinti hozzátartozóik, valamint néhány egyéb, valószínűsíthetően örökletes halláskárosodásban szen vedő páciensünk genetikai ...