2019. október 25-én 14:00 órától a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok és Fej-, Nyaksebészek Szövetsége Gége-Mikrochirurgiai és Foniátriai Szekciójának ülése a SE Fül-, Orr-, Gége, Fej- és Nyaksebészeti Klinika tantermében.

2017. április 28-án 14:00 órától a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok és Fej-, Nyaksebészek Szövetsége Gége-Mikrochirurgiai és Foniátriai Szekciójának ülése, egyben a Hang Világnap 2017 ünneplése a SE Fül-, Orr-, Gége, Fej- és Nyaksebészeti Klinika (igazgató: Prof. Dr. Tamás László) tantermében.

2016. április 15-én, pénteken 14.00 órától tartja a Gége Mikrochirurgiai és Foniátriai szekció újjáalakuló ülését, és egyben a Hang Világnap (World Voice Day) ünnepi eseményét. Helyszín: SE ÁOK, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, tanterem (Budapest, VIII. Szigony u. 36.)

Az MFOE Vezetősége - Prof. Dr. Hacki Tamás javaslatára, aki foniátriai és fonokirurgiai szekció létrehozását kezdeményezte - "Gége mikrosebészeti és Foniátriai Szekció"-ra változtatta a "Gége mikrosebészeti Szekció" nevét. A névváltozással támogatni kívánják a foniátria hangsúlyosabb képviseletét, teret kívánnak adni a foniátria, mint tudományág szélesebb egyesületi reprezentációjának.

A szerzők a 2004. január 1. és 2008. december 31. közötti 5 éves időszakban 31 laryngectomián átesett betegüknél a hangrehabilitáció céljából behelyezett hangprotézissel nyert tapasztalatok elemzését nemzetközileg elfogadott kérdőív segítségével végezték el. A betegeknek kipostázott kérdőívekből 22 érkezett vissza (71%-os válaszarány).
A hangrehabilitáció lehetőségeinek felvázolása után a szerzők ismertetik a kérdőíves felmérés eredményeit. A 23 kérdés négy csoportba osztható: 1) a hangprotézissel, 2) a képzett hanggal, 3) a hangprotézissel kapcsolatosan felmerülő problémákkal, illetve 4) az életminőség változásával kapcsolatos kérdésekre. 12 kérdésre 1 és 10 közötti skálán megadott pontszámmal lehetett válaszolni. A kérdőív a függelékben található meg. A szerzők által előnyben részesített szekunder punkcióval behelyezett hangprotézis előtt 1 beteg nyelőcsőbeszéddel, 8 elektromos gégével, 7 buccalis beszéddel kommunikált, 6 pedig írásban. Mind a nyelőcső beszéd, mind az elektromos gége érthető beszédet biztosít, ellentétben a buccalis beszéddel. Hangprotézissel képzett hangját 0 (gyenge)- 10 (kitűnő) skálán 11 beteg (50%) 5-re, 6 beteg (27,2%) 7- re, 3 beteg (13,6%) 9-re, 2 beteg (9%) 10-re értékelte.
Az esetek többségében általában 4-5 havonta kellett cserélni a protézist. A cserék leggyakoribb okaként 8 beteg (36,3 %) a protézisen keresztüli, 12 beteg (54,5%) a protézis melletti áteresztést, 2 beteg (9%) az erőltetett hangadást jelölte meg. 24 óra alatt 10 páciens (45,4%) 4-5 percet töltött tisztítással, hatan (27,2%) 10 percet, négyen (18,1%) fél órát, ketten (9%) 1-2 órát.
A szerzők a megbeszélésben áttekintik a nyelőcsőbeszéd, az elektromos gége és különösen a hangprotézis alkalmazásának előnyeit, hátrányait, illetve az alkalmazás során fellépő nehézségeket.
Átfogó értékelésként megállapítható, hogy a protézissel helyreállított beszéd minden betegnek segítette a mindennapi élethez való visszatérését, 19 betegnél 0-10-es skálán 10-es mértékben. Minden beteg az életminőség javulásáról számolt be, ezért a hangrehabilitáció vezető módszereként ajánlható a hangprotézis alkalmazása.