Hazánkban 2015 óta kötelező az újszülöttkori hallásszűrés a szülészeteken, amelynek örvendetes következménye, hogy az alacsonyabb fokú halláscsökkenés diagnózisának ideje koraibb életkorra tolódott. Dr. Csákányi Zsuzsanna, a Heim Pál OGYI Fül-orr-gégegyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa interjúnkban a folyamat eredményeire és nehézségeire mutat rá, emellett arról is beszél, miért szükséges időről időre a megelőzési és terápiás stratégiák újragondolása a heveny középfülgyulladást illetően.

Dr. Kovács Petra, a Heim Pál OGYI Fül-orr-gégegyógyászati Osztályának szakorvosa előadásában 230, az intézményben fej-, nyaki ciszta és fisztula miatt kezelt gyermek adatait tekintette át a ciszták eredete, a műtéti megoldások, szövődmények tekintetében. Mint elmondta, a műtétek egyik tanulsága, hogy inkább a radikális beavatkozások hozták meg az eredményt: az esetek mintegy felében jelentkező posztoperatív szövődmények gyakori okaként azonosították ugyanis a nem kellő mértékű feltárást.

Nemzetközi adatok alapján a gyermekek 10-15%-a érintett alvásfüggő légzészavarban, míg a súlyos, apnoéval vagy hipopnoéval járó forma előfordulása 1-5%-ra tehető. A már Magyarországon is több helyen elérhető alvási endoszkópia nagy segítség az oki tényezők pontos megtalálásában, a terápiás terv felállításában. A korai felismerésről, a kivizsgálásról és az endoszkópia nyújtotta műtéti lehetőségekről Dr. Bella Zsolt fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakorvost kérdeztük.

Idén 25. Vándorgyűlését rendezte meg a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesületének Gyermek Fül-Orr-Gégészeti Szekciója Visegrádon. Az emlékezetessé tett kongresszusról annak elnökét, Dr. Horváth Évát kérdeztük, aki a szakmai újdonságok mellett beszámolt a társszakmákkal: gyermekgyógyászokkal és aneszteziológusokkal közösen megrendezett kerekasztal-beszélgetések tanulságairól is.

A biológiai terápiák mérföldkövet jelentettek az orrpolippal jár krónikus rhinosinusitisek kezelésében is. Kiricsi Ágnes, a SZTE adjunktusa előadásában bemutatja azokat a gyulladásokra vonatkozó patológiai ismereteket, amelyek lehetővé tették célzott kezelések kidolgozását. Hogy kinél, hogyan alkalmazható az egyik ilyen biológiai terápiás szer, a dupilumab, hogyan tudjuk mérni a kezelés hatását, és az milyen változást eredményez a betegek életminőségében, azt Kiricsi Ágnes saját beteganyaguk adatainak ismertetésével mutatja be.

Milyen tünetek és társbetegségek rontják a CRSwNP-s betegek életminőségét? Mit tudunk ma a 2-es típusú gyulladásokról, és melyek voltak azok a patológiai felfedezések, amelyek lehetővé tették a biológiai terápiák kifejlesztését a kórképben? Hol van ezeknek az új szereknek a helye a betegség terápiás palettáján, és vajon milyen javulásra számíthatnak azok a betegek, akik ilyen kezelésben részesülnek? Kérdéseinkre Dr. Hirschberg Andor professzor válaszol, aki az MFOE kongresszusán az orrpolippal járó krónikus rhinosinusitis biológiai terápiájának magyarországi történetét foglalta össze.

Milyen etiológiai tényezők állnak egy krónikus rhinosinusitis hátterében? Mit jelent a betegség endotípusok és fenotípusok szerinti felosztása? Videónkban mindezek felsorolása után Dr. Bella Zsolt, az SZTE adjunktusa megismertet bennünket a 2-es típusú gyulladás fogalmával, az egyes gyulladástípusok kórokaival és a jellemző gyulladásos citokinekkel. A diagnosztikai lehetőségek ismertetése során elmondja, hogy mit kérdezzünk a betegtől, mit is mér a SNOT22 kérdőív, mit vizsgáljunk a vérben, és mit kérdezzünk a patológustól, ha pontosan szeretnénk felmérni

Talán rég elfeledett anatómia ismereteket elevenít fel Dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, amikor részletesen bemutatja a szagláshoz kapcsolódó struktúrákat és azok kapcsolatait. Amellett, hogy felsorolja a szaglászavarok típusait, és az azokhoz vezető okokat, Kraxner Helga videónkban részletesen elmagyarázza a szaglásvizsgálatok menetét is. Az előadás végére is maradnak izgalmas információk, hiszen megtekinthetjük azokat az esetimertetéseket, amelyek a dupilumab-terápiának a szaglászavarok javulásában elért kiváló eredményeit mutatják be.

Dr. Tamás László professzort, az MFOE elnökét interjúnkban a társaság idei kongresszusáról kérdeztük, aki először a nagyszabású rendezvény néhány adatát ismertette. Kérésünkre felsorolta a kongresszus slágertémáit, megemlítette a forrongó szakterületeket. Hogyan hozott előrelépést a koponyalap-sebészetben a fül-orr-gégész és az idegsebész együttműködése? Milyen újdonságok hoztak áttörést a gyógyszeres terápiákban? Történt-e fejlődés a hallásjavító műtétek területén? Nem mellesleg megtudhatjuk azt is, hogy hogyan is zajlott az a bizonyos talkshow, amely könnyed stílusával üde színfoltot jelentett a szakmai programok között.