Még nem hagytuk magunk mögött az év azon időszakát, amelyet az orrdugulással, orrfolyással és egyéb kellemetlen tünetekkel járó felső légúti fertőzések gyakori előfordulása jellemez. A megfelelő orrspray kiválasztása nemcsak gyorsabb tüneti enyhülést biztosít, hanem megelőzheti a szövődményeket is, mint például a krónikus orrmelléküreg-gyulladás. Az alábbi közleményben egy mukolitikum-dekongesztáns hatóanyag-kombináció előnyeit mutatjuk be.
 

Összefoglaló
A szerzők egy 56 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél igen erős, néhány nap alatt megszűnő fejfájásos panaszokat egyoldali látásromlás követett. Felmerült retrobulbáris neuropathia gyanúja, ennek kivizsgálása során a képalkotó vizsgálatok (koponya CT és MR) a jobb oldali Ónodi-sejt izolált fedettségét igazolták. A beteg nagydózisú intravénás szteroidkezelést kapott és intézményünkbe érkezésétől 24 órán belül endoszkópos műtétet végeztünk. A műtét során a mukokelét marszupializáltuk, drenázst biztosítottunk. A beteg látása 1-2 napon belül helyre jött. Célunk felhívni a figyelmet erre a ritka, azonban a kezelés késlekedése esetén maradandó látásromlással, vakulással járó betegségre. Esetünk és az irodalmi áttekintés alapján elmondható, hogy az Ónodi-sejt asszociálta látászavar mielőbbi műtéti beavatkozást igényel.

Kulcsszavak
látászavar, Ónodi-sejt, mukokele

Ónodi Cell Mucocele Associated With Visual Impairment – A Case Report

Summary
The authors present the case of a 56-year-old female patient who had very severe headache that resolved in a few days, followed by unilateral decline in visual acuity. Retrobulbar neuritis was suspected, the imaging studies (cranial CT and MRI) revealed the root cause: isolated coverage of the right Ónodi cell. The patient was treated with high dose intravenous steroids and an endoscopic surgery was performed within 24 hours of her arrival at our institution. During the surgery, the mucocele was marsupialized and drainage was provided. The patient’s vision recovered within 1-2 days. Our aim is to raise awareness of this rare disease, which is associated with permanent visual loss and blindness if treatment is delayed. Based on our case and the literature review, Ónodi cell-associated visual impairment requires prompt surgical intervention.

Keywords
visual impairment, Ónodi cell, mucocele 

Összefoglalás
Cél: A tanulmány célja az allergiás nátha és társbetegségei előfordulási gyakoriságának és kockázati tényezőinek meghatározása budapesti általános iskolások körében.
Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatot 21 Budapestet reprezentáló általános iskolában folytattuk le 2019-ben. A felmérésben résztvevő gyermekek szüleinek az International Study of Asthma and Allergies in Childhood kérdéseken alapuló kérdőívet (n=6869) osztottunk szét.
Eredmények: 3836 iskolás gyermek szülei kérdőívet töltöttek ki (1857 fiúra/1979 leányra vonatkozóan). Prevalenciaértékek: feltételezett allergiás nátha 29,3% (1043), orvos által diagnosztizált allergiás nátha 9,7% (373), összes allergiás náthás 36,2% (1289), feltételezett allergiás rhinoconjunctivitis 16,2% (577). Az orvos által diagnosztizált atópiás betegségek – asztma (p <0,0001), ételallergia (p <0,0001) és ekcéma (p <0,0001) – jelenléte szignifikánsan növelte az allergiás nátha kialakulásának kockázatát az összes allergiás náthás vonatkozásában. Az allergiás nátha szignifikáns rizikótényezői a következők: férfinem (p <0,0001), atópiás családi anamnézis (p <0,0001), gyakori felső légúti fertőzés (p <0,0001), tonsillectomia (p=0,0054), antibiotikum- (p <0,0001), illetve paracetamolszedés az élet első évében (p=0,0038), elhúzódó vírus/bakteriális fertőzés az allergia megjelenése előtt (p <0,0001), tartósítószert vagy színezéket tartalmazó üdítők fogyasztása (p=0,0023), budapesti lakóhelyen tartózkodás időtartama (p=0,0386), dohányzás (p=0,0218), illetve dohányzás a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0048), madár (p=0,0119), illetve madár a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0052), látható penész a hálószobában (p=0,0139), madártollágynemű (p = 0,0126), gyakori vagy állandó teherautó-forgalom a lakóhely közelében (p = 0,0039), lakóhely gyomos környezetben (p <0,0001) és légszennyező gyár vagy bánya lakóhely közelében (p=0,0128).
Következtetések: Az allergiás rhinoconjunctivitis prevalenciája a 6–12 éves budapesti gyermekek körében magasabb a környező európai országokban mért értékeknél. Míg a társbetegségek közül az asztma (OR=4,398) a legszignifikánsabb, úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők közül az első életévben a lakásban tartott madár (OR=2,394) és a gyomos környezetben élés (OR=1,640) a legfontosabb tényezők az allergiás nátha kialakulásában. A jövőben megelőző intézkedéseket kell bevezetni.

Kulcsszavak
allergiás nátha, atópiás társbetegségek, általános iskolások, ISAAC, prevalencia, rizikótényező

Prevalence of allergic rhinitis, related comorbidities and risk factors in schoolchildren

Summary
Background: The study aimed to determine the prevalence and risk factors of allergic rhinitis and related comorbidities in school-age children in Budapest, capital of Hungary.
Methods: A cross sectional study was conducted in 21 representative primary schools in 2019. International Study of Asthma and Allergies in Childhood-based questionnaires (n=6869) inquiring about prevalence and related risk factors of allergic rhinitis were distributed to all parents.
Results: 3836 of the questionnaires (1857 M/1979 F) were completed. The prevalence of current allergic rhinitis was 29.3% (1043), physician-diagnosed allergic rhinitis was 9.7% (373), cumulative allergic rhinitis was 36.2% (1289) and current allergic rhinoconjunctivitis was 16.2% (577). The presence of physician diagnosed atopic disease–asthma (p <0.0001), food allergy (p <0.0001), and eczema (p <0.0001)-were significantly related to an increased risk of cumulative allergic rhinitis. Significant factors associated with allergic rhinitis include male gender (p <0.0001), family history of atopy (p <0.0001), frequent upper respiratory tract infections (p <0.0001), tonsillectomy (p=0.0054), antibiotics given in the first year of life (p <0.0001), paracetamol given in the first year of life (p=0.0038), long-lasting common infections caused by viruses and/or bacteria before the appearance of the allergy (p <0.0001), consumption of drinks containing preservatives or colourants (p=0.0023), duration of living in Budapest (p=0.0386), smoking at home (p=0.0218), smoking at home in the first year of life (p=0.0048), birds at home (p=0.0119), birds at home in the first year of life (p=0.0052), visible mould in the bedroom (p=0.0139), featherbedding (p=0.0126), frequent or constant heavy-vehicle traffic (p=0.0039), living in a weedy area (p <0.0001) and living in the vicinity of an air-polluting factory or mine (p=0.0128).
Conclusions: The prevalence of allergic rhinoconjunctivitis in 6–12-year-old children in Budapest is higher than reported for most of the surrounding European countries. While asthma (OR=4.398) is the most significant comorbidity, environmental factors such as birds at home in the first year of life (OR=2.394) and living in a weedy area (OR=1.640) seem to be the most important factors associated with AR. Strategies for preventive measures should be implemented.

Keywords
allergic rhinitis, related atopic diseases, schoolchildren, ISAAC, prevalence, risk factors
 

Összefoglalás
Az orr- és orrmelléküregek (OMÜ) primer rosszindulatú daganatos megbetegedései eleve ritka kórképek és ennél jóval ritkábban fordul elő, hogy távoli daganat metasztázisa itt jelenjen meg. Közleményünkben egy 61 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinek kórelőzményéből a magasvérnyomásos betegség és a 2-es típusú cukorbetegség emelhető ki. Ambulanciánkon profúz orrvérzés miatt jelentkezett és fizikális vizsgálat során az erőteljes vérzés miatt a betegnél orrendoszkópia kivitelezése lehetetlennek bizonyult, azonban vérzésforrásként felmerült egy vérzékeny, bal közös orrjáratot kitöltő térfoglalás lehetősége. A képalkotó vizsgálatok a felvetett tumoros folyamat jelenlétét megerősítették és egy vesedaganatot is igazoltak számos metasztázisra gyanús elváltozás mellett. A teriméből vett szövettani minta végleges hisztopatológiai lelete világossejtes vesesejtes karcinómát igazolt. Intézményünk onkológiai bizottsága elsővonalbeli palliatív kombinált immunterápiát, valamint csontmetasztázisra való tekintettel BP- (biszfoszfonát) terápiát javasolt, amely terápia jelenleg zajlik.

Kulcsszavak
orrvérzés, világossejtes vesekarcinóma, orr-és orrmelléküreg-metasztázisok

Epistaxis as a first sign of renal cell carcinoma – Case report

Summary
Primary malignancies of the nasal and paranasal cavities are inherently rare and metastasis of distant tumours at this location is much less common. We report the case of a 61-year-old man with known hypertension and type II diabetes mellitus who presented to our ENT clinic with a profuse epistaxis. During physical examination, it was not possible to perform a nasal endoscopy due to the profuse bleeding, but the presence of a mass in the left common nasal cavity was suspected as the potential source of haemorrhage. Radiological findings confirmed the presence of the presumed tumoral lesion, and revealed a renal tumor and many other metastatis suspect laesions. The conclusive histopathological findings from the nasal mass confirmed the presence of renal cell carcinoma. The oncology committee of our institution indicated first-line palliative combined immunotherapy and BP therapy due to bone metastasis, which the patient is currently undergoing.

Keywords
epistaxis, renal cell carcinoma, metastases to the paranasal sinuses
 

Összefoglalás
A fül- és arcfájdalom a fül-orr-gégészeti praxis mindennapjaiban gyakori tünetként szerepel. Mivel az arcfájdalom eredete lehet fül-orr-gégészeti, neurológiai, fogászati, szájsebészeti, vagy akár reumatológiai eredetű is, így a valós etiológia megállapítása multi­diszciplináris megközelítést kíván. Esettanulmányunkban egy 63 éves férfibeteg 30 éve fennálló, visszatérő jellegű, vizuál analóg skálán (VAS) 8-as erősségűnek jellemzett, spontán, illetve érintésre jelentkező, a bal fül és a hallójárat területére kiterjedő fájdalmát, annak kezelését mutatjuk be, illetve ennek kapcsán a fül-orr-gégészeti területre kiterjedő fájdalomszindrómák és neuralgiák tünettanát, jellegzetességeit szemléltetjük. A klinikai kép, a negatív fül-orr-gégészeti státusz, a negatív laboreredmények, illetve a kép­alkotó vizsgálatok eredményei alapján krónikus fájdalom talaján kialakult neuropathiával kísért, típusos trigeminus neuralgia merült fel lehetséges diagnózisként, azonban ezen kevert típusú fájdalom már az atípusos arcfájdalmak közé sorolható. Eredménytelen konzervatív terápiát követően a beteget az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe irányítottuk, ahol a diagnózist megerősítették, majd a gyógyszerrezisztens fájdalmak miatt, fájdalomcsillapítás céljából a Gasser-dúcba implantált tripoláris elektródán keresztül permanens neurostimuláció céljából neuropacemakert ültettek be. Az országban egyedülálló módon végzett eljárás után a beteg fájdalma azonnal VAS 2-re csökkent, majd fél év elteltével teljesen megszűnt. Ezen cikk célja ismertetni a fül-orr-gégészeti ambulanciákon diagnosztizált leggyakoribb neuralgiákat az International Headache Society fej- és arcfájdalomra vonatkozó mindeddig legfrissebb, 2018-as guideline-ja alapján.

Kulcsszavak
arcfájdalom, neuromoduláció, trigeminus neuralgia

Difficulties in the differential diagnosis of neuralgia in otolaryngology: a case report

Summary
Ear and facial pain is a common symptom in everyday otolaryngology practice. Since its origin can belong to the field of otolaryngology, neurology, dentistry, oral surgery, or even rheumatology, establishing the accurate ethiology requires a multidisciplinary approach. In our case report, we present the case and the treatment of a 63-year-old male patient with a 30-year history of left sided recurrent pain in outer ear and auditory canal. The intensity of the pain was 8 on the visual analog scale (VAS) and it occurred spontaneously or was triggered by touch. Based on the clinical presentation, the normal otolaryngology examination, the negative laboratory results and radiological findings, classic trigeminal neuralgia was suggested as a possible diagnosis, accompanied by neuropathy due to chronic pain, which can be classified as an atypical facial pain. Following an unsuccessful attempt at conservative therapy, the patient was referred to the National Institute of Clinical Neurosciences, where a rare pain syndrome, trigeminal nerve neuralgia was confirmed and to achieve analgesia, the patient underwent neuromodulation therapy with stimulation of the Gasserian ganglion. After the procedure, which was a one-of-a-kind intervention in Hungary, the patient’s pain was immediately reduced to VAS 2 and completely resolved after six months. The purpose of this article is to present one of the possible causes of facial pain diagnosed in otolaryngology outpatient clinics based on the International Headache Society’s latest, 2018 guidelines on headache and facial pain.

Keywords
facial pain, neuromodulation, trigeminal neuralgia 

ÖSSZEFOGLALÁS
Közleményünkben egy férfi esetét szeretnénk ismertetni, aki egy baleset következtében jelentős lágyrészsérülést szenvedett a szemgolyó sérülése nélkül. A sérült szövetek helyreállítását követően a belső szemzug felől gennyes váladékozást észleltek. A képalkotó vizsgálat során többszörös arccsonttörés és az arcüregben egy 6 cm nagyságú idegen test ábrázolódott. Ennek eltávolítása érdekében Luc–Caldwell-műtétet és szinoszkópiát végeztünk. A közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a határterületi kórképre és kiemelje ellátásának fül-orr-gégészeti szempontból is fontos vonatkozásait.

KULCSSZAVAK
arcsérülés, arcüreg, endoszkópia, Luc-Caldwell, üveg idegen test

Consequences of a fall

SUMMARY
In our publication we would like to review a case of a man who suffered a significant soft tissue injury due to an accident without any damage to his eyeballs. After reconstructing the damaged tissue, purulent discharge was seen coming out of the medial commissure of the eye. During the imaging examination, multiple facial fractures and a 6 cm big foreign body in the sinus cavity were revealed. In order to remove it, we performed the Cadwell-Luc surgery and a sinuscopy. The aim of this publication is to focus on this medical frontier and to highlight its otolaryngological implications of its management.

KEYWORDS
Caldwell-Luc, endoscopic surgery, facial trauma, glass foreign body, maxillary sinus 

Összefoglalás
Jelen összefoglalóban a gyermekkori alvásfüggő légzészavarok, azon belül főként az obstruktív alvási apnoe okait, tüneteit, a javasolt diagnosztikus lépéseket és a lehetséges kezelési lehetőségeket tárgyaljuk. Kiemeljük a gyermekkorra jellemző, kevésbé ismert tüneteket (mint a figyelemzavar, a viselkedészavar), és felhívjuk a figyelmet a mielőbbi kezelés szükségességére, hiszen ezáltal a hosszú távú szövődmények elkerülhetők. Gyermekekben a betegség leggyakoribb oka az adenoid és a tonsilla palatinák hipertrófiája, ezért a leggyakrabban alkalmazott terápia az adenotómia, az adenotonzillektómia, az adeno­tonzillotómia. Fontos, hogy az ezen betegcsoportban végzett műtéteknél magasabb respiratorikus szövődményrátával kell számolnunk, mint az egyéb okból végzett hasonló műtétek után. Az alvásfüggő légzészavarok rizikótényezői és maga a betegség megfelelő műtét előtti kivizsgálással kimutatható, így felkészülhetünk az esetleges komplikációkra. Súlyos, obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő gyermekek tervezett fül-orr-gégészeti műtéteit kizárólag gyermekintenzív osztályos háttérrel rendelkező intézetben javasolt végezni.

Kulcsszavak
adenotómia, alvásfüggő légzészavar, alvási apnoe, gyermek, tonzillektómia

Summary of treatment principles for children with obstructive sleep apnoea

Summary
In this summary, we discuss the causes, symptoms, proposed diagnostic steps and possible treatment options of sleep-related breathing disorders in children, especially obstructive sleep apnea syndrome. Lesser known childhood symptoms such as attention deficit, behavioural disturbances and the need for early treatment to avoid long-term complications are highlighted. In children, the most common cause of the disorder is hypertrophy of the adenoid and palatine tonsills, and therefore the most commonly used treatments are adenotomy, adenotonsillectomy, adenotonsillotomy. Importantly, a higher respiratory complication rate should be expected after surgery in this patient group. The risk factors for sleep-related breathing disorders and the disease itself can be detected by appropriate preoperative screening, so that we can prepare for potential complications. Planned surgery in children with severe obstructive sleep apnoea syndrome is recommended to be performed in an institution with a paediatric intensive care unit.

Keywords
adenotomy, child, sleep apnea, sleep related breathing disorder, tonsillectomy 

ÖSSZEFOGLALÁS
Hazánkban 2020-ban indult el a krónikus rhinosinusitis orrpolipózissal járó formájának biológiai kezelése. Azóta közel ötszáz beteg kapott kezelést – az elsőként ebben az indikációban törzskönyvezett – dupilumabbal a különböző intézetekben. Nyolc centrum adatait retrospektív módon elemeztük, és az eredmények közlése folyamatban van. Az azóta eltelt időszakban megjelent számos nemzetközi közlemény következtetései és a saját megszerzett tapasztalataink indokolják, hogy hazánkban is egységes eljárásrend szerint történjék a biológiai kezelések kiválasztása, illetve a betegek ellenőrzése és követése.
1500-2000/μl szérum eosinophil sejtszám felett immunológiai kivizsgálás és egyéb biologikumok adásának mérlegelése jön szóba, a terápia során tapasztalt 3-5 ezres sejtszám esetén igen szoros kontroll, illetve efelett a kezelés leállítása szükséges. A dolgozat az EPOS2020/EUFOREA legújabb állásfoglalása alapján tárgyalja a betegségre jellemző tüneti kontroll, remisszió, gyógyulás, betegségkiújulás, terápiás válasz fogalmakat.
Ebben a cikkben két centrum által dupilumabbal kezelt, 103 beteg terápiás eredményeit ismertetjük, amelyek közül 55-nél egyéves, 17-nél kétéves kezelési adatok állnak rendelkezésre. A hazánkban érvényes indikációs feltételek alapján kialakított paraméterek (SNOT-22 életminőség-kérdőív), szubjektív szaglás pontszám (loss of smell score, LSS), a gátolt orrlégzést vizsgáló VAS és NOSE, valamint az orrpolip méretét meghatározó pontszám (NPS) mindegyike szignifikáns mértékű,és tartós javulást mutatott a kiindulási értékekhez viszonyítva.

KULCSSZAVAK
biológiai terápia, dupilumab, krónikus rhinosinusitis, orrpolip

First experiences with biologicals and recommendations for treatment strategies in type-2 chronic rhinosinusitis with nasal polyps

SUMMARY
The therapy of CRSwNP patients with biologicals has been initiated in 2020 in Hungary. Since then about five hundred patients have been treated in different centers with dupilumab, the first biological approved in Hungary. The data from eight leading centers were pooled and retrospectively analyzed, publication is in progress. The continuously growing knowledge from the publications and our experiences necessitates the establishment of a national follow-up algorithm. This may ensure consistent patient selection and follow-up strategies. Baseline blood eosinophil counts above 1500-2000/μl indicates immunological consultation and/or consideration of other biologicals. During follow-up blood eosinophil counts between 3-5000 indicates close controll and above 5000 termination of the therapy. The authors discuss the terms of control, remission, cure, recurrence of the disease, as well as response rate of the therapy according to the recent EPOS2020/EUFOREA document.
Therapeutical results of 103 patients treated with dupilumab in two centers are discussed in this review. One-year follow-up period was achieved in 55, while two-year in 17 cases. All of the variables (SNOT22, nasal blockage measured with VAS and NOSE score, loss of smell score and nasal polyp score) required by the national guidelines have shown significant improvement compared to the baseline values.

KEYWORDS
biological therapy, chronic rhinosinusitis, dupilumab, nasal polyp

Az MFOE kongresszus Rhinológiai Szekciójának előadói az eddigi ismeretek összefoglalásán túl számos diagnosztikus és terápiás újdonságot is bemutattak. Hallhattunk a rhinitisek új klasszifikációjáról, a krónikus rhinosinusitisek pathológiai hátterének új ismereteiről, és természetesen bemutatásra kerültek a polipképződéssel járó CRS-ek terápiájában áttörést hozó, a betegek életminőségében jelentős javulást eredményező biológiai terápiák is.

A szerzők a szagláscsökkenés vizsgálata során az európai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott Sniffin’ Sticks teszt módszertani leírását ismertetik magyarul. A szaglástesztnek különös jelentősége van a jelenleg is zajló COVID-19-pandémia miatt, amely során drasztikusan emelkedett a szagláspanaszos betegek száma. A Sniffin’ Sticks teszt illatanyagokkal impregnált tollak segítségével végzett vizsgálat, amely három részből áll: a szaglásküszöb, a megkülönböztetés (diszkrimináció), valamint a felismerés (identifikáció) vizsgálatára van lehetőség. Az egyes részpontszámok alapján határozható meg az ún. TDI-pontszám, amely alapján az adott egyén szaglóképessége normo­smia, hyposmia vagy anosmia kategóriába sorolható. Fontos hozzátenni, hogy az adott illatanyagok ismerete különböző populációk esetén meglehetősen eltérő lehet, így az eredeti, német lakosságra validált tesztben bizonyos módosításokra lehet szükség a magyar beteganyag esetében. A teszt magyarországi validálása jelenleg folyamatban van.