Összefoglalás

A parotistumorok sebészeti kezelésében mindig a megfelelő radikalitás és az arcideg védelme volt kulcskérdés, emiatt számos operatív szemlélet és műtéti típus alakult ki. Jelen tanulmánnyal eredményeink tükrében hangsúlyozzuk a műtéti típusok ismertetése mellett az ún. extrakapszuláris disszekció létjogosultságát. Osztályunkon 2014. 3. 1. és 2019. 4. 1. közti időszakban 79 parotissebészeti beavatkozást végeztünk. A daganat mérete és elhelyezkedése miatt biztonsággal 28 esetben tudtunk extrakapszuláris disszekciót alkalmazni. Az extrakapszuláris disszekciók során idegsérülés, mint szövődmény nem fordult elő.

Eredményeink és a hivatkozott irodalom alapján minden operatőrt bíztatni tudunk a parotis hátsó-alsó pólusában elhelyezkedő, fizikális vizsgálattal és aspirációs citológiával benignusnak véleményezhető terimék extrakapszuláris disszekcióval történő eltávolítására. Az arcideg feltárásának elkerüléséhez idegmonitor hiányában nagy segítséget ad az Ikoma-féle tumorlokalizációs beosztás. Az eljárás további előnye, hogy esetleges reoperációnál a korábbi műtét okozta hegesedés nem növeli a n. facialis sérülés kockázatát.

Kulcsszavak: extrakapszuláris disszekció, finomtű-aspirációs biopszia, Ikoma-féle tumorlokalizációs klasszifikáció, parotistumor, parotidectomia

Extracapsular dissection of parotid ­tumors: our experiences with the introduction of a new approach

Summary

Proper removal of tumors and protection of the facial nerve have always been key issues in the surgical treatment of parotid tumors, which has led to the development of a number of operational approaches and types of surgery. In the present study, in addition to the description of the types of surgery, we emphasize the extracapsular dissection. In our department between 1. 3. 2014. and 1. 4. 2019 we performed 79 parotid surgical interventions. Due to the size and location of the tumor, we were able to safely use extracapsular dissection in 28 cases. There was no nerve injury in the cases of extracapsular dissections.

Based on our results and the cited literature, we encourage all surgeons to perform extracapsular tumor removal if it is considered benign by physical examination and aspiration cytology, which are located in the posterior and lower parotid gland areas. In the absence of a nerve monitor, the Ikoma Tumor Localization Classification is of great help in avoiding facial nerve injury. The procedure further has the advantage that, in case of a reoperation, scarring caused by previous surgery would not endanger the facial nerve.

Keywords: extracapsular dissection, fine needle aspiration biopsy, Ikoma Tumor Localization Classification, parotid tumor, parotidectomy

Amiloidózis alatt egy extracelluláris fibrilláris fehérje lerakódását értjük a szövetekben, amely az adott szerv diszfunkciójához vezet. Egy 58 éves nőbeteg esetén keresztül mutatjuk be egy álhangszalagra lokalizált amiloidózis diagnosztikájának, valamint műtéti kezelésének folyamatát. Az esetbemutató célja felhívni a figyelmet erre a ritkának mondható kórképre, amely sok esetben az általános megnyilvánulása miatt (rekedtség, hangképzési nehézség)késlelteti a pontos diagnózist – ahogyan ebben az esetben is történt.

Kulcsszavak: amiloidózis, gége lokalizált jóindulatútumora, lézeres gége-mikrosebészet

Minimal invasive treatment of laryngeal amyloidosis – Case presentation

Amyloidosis is a metabolic disease where an extraxcellular protein deposit occurs in various tissues leading to the affected organ’s dysfunction or failure. This case presents the diagnosis and surgical treatment of a 58 year old female patient with localised amylolidosis of the vestibular chords. The objective of the case presentation is to raise awareness for this rare pathological condition, which in many cases due to its general manifestation delays the precise diagnosis – as it happened with our case as well.

Keywords: amyloidosis, laser assisted laryngo-micro-surgery, localised tumor of the larynx

Bevezetés: Éneklés során stílustól és képzettségtől függően ugyanazon struktúrák más módon, más minőségű hangot állítanak elő. Az úgynevezett operai hang több éves képzés és gyakorlás során sajátítható el a légző, gége és artikulációs izmok megfelelő működtetésével. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a professzionális operaénekesi teljesítményt a gyakorlás során beépülő specializált agyi reprezentációk teszik lehetővé, amelyek elválaszthatóak a természetes éneklési mód agyi reprezentációjától.

Célok: Kutatásaink célja az operai hangképzés agyi kontrollmechanizmusainak vizsgálata, különös tekintettel a szenzoros-motoros agykérgi interakciókra és ezek tanulási és rehabilitációs folyamatokban játszott szerepére.

Módszer: Viselkedéses feladatokat ésfunkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) paradigmákat alkalmaztunk a hangadás és hangérzékelés vizsgálatára operaénekeseknél, újonnan kidolgozott, magas szinten kontrollált természetes és operai hangingerekkel. Az előzetes vizsgálatba 5 hivatásos operaénekest vontunk be.

Eredmények: Előzetes vizsgálataink során az operai éneklés (motoros), valamint az operai éneklés hallgatása (szenzoros) a precentrális és superior temporális agykérgi területeken eredményezett fokozott fMRI-aktivitást. Operai módon énekelt dallamok hallgatása során nagyobb fMRI-választmértünk ezeken a területeken, mint a természetes módonénekelt vagy mesterségesen előállított szinuszos dallamok hallgatásakor, valamint operaiénekléssorána magában énekléshez képest.

Következtetés: Eredményeink igazolják feltételezésünket, hogy az operai éneklésagyi folyamatai fMRI segítségével lokalizálhatóak ésjellemezhetőek. A hangképzés agyi kontrollmechanizmusainak, a szenzoros és motoros rendszer összehangolt működésének minél pontosabb ismerete pedig elősegítheti az énektanulás, valamint a vokális és nyelési kórfolyamatok értelmezését és rehabilitációját. 

Kulcsszavak: fMRI, hangészlelés, operaéneklés, szakértelem, szenzomotoros integráció

Brain mechanisms of singing investigated by fMRI

Introduction: During singing the same anatomical vocal tract structures define different qualities of voice. Years of learning is required to produce operatic voice that involves a precise adjustment of respiratory, laryngeal, and articulatory muscle groups. Therefore, it is reasonable to assume that operatic singing is subserved by highly specialized neural representations that differ from those involved in natural type of singing.

Goals: Our research was aimed at investigating the neural control mechanisms of operatic singing, with a special emphasis on the processes of sensorimotor interactions as well as their role in vocal learning and rehabilitation.

Methods: We designed and implemented behavioral tests and functional magnetic resonance imaging (fMRI) paradigms to investigate vocal production and voice perception in opera singers using newly developed, highly controlled natural and operatic voice stimuli. We included 5 professional singers into the pilot study.

Results: Our pilot experiment revealed that listening to and producing operatic singing results in increased fMRI activations in overlapping regions of the precentral and superior temporal cortex as compared to those observed during perception of singing with natural voice or control sinusoid melodies, and production of covered singing.

Conclusion: Our findings suggest that neural processes of singing expertise underlying operatic singing can be localized and characterized using fMRI. Uncovering the expertise-driven reorganization of neural control in operatic singing may facilitate the understanding of vocal learning and swallowing processes as well as their pathologies that can give rise to better rehabilitation strategies.

Keywords: expertise, fMRI, operatic singing, sensorimotor integration, voice perception

A háztartási sósavat (HCl) manapság is sok helyen alkalmazzák fürdőszobai tisztítószerként. Balesetből, vagy öngyilkossági kísérletből a szervezetbe kerülve koagulációs nekrózist, acidózist, hemolízist, túlélés esetén kiterjedt szöveti hegesedéseket okozhat.

Betegünk erősen ittas állapotban, öngyilkossági szándékból sósavat fecskendezett nyaka jobb oldalába. Sürgős labor- és kontrasztanyagos nyaki CT-vizsgálat után, a gyors műtéti beavatkozásnak köszönhetően maradandó károsodás nélkül meggyógyult. 

Kulcsszavak: koagulációs nekrózis, műtéti feltárás, nyakba fecskendezett sósav

A case of injected hydrochloric acid in the neck in a suicidal attempt

Summary

Household Hydrochloric Acid (HCl) is nowadays used in many places as a bathroom cleaner. Body tissues exposed to HCl by an accident or a suicide attempt, undergoes coagulation necrosis, acidosis, hemolysis which eventually leads to tissue damage and scarring.

Our patient in a drunken state intentionally, injected hydrochloric acid in the right side of the neck in a suicidal attempt. After an urgent laboratory tests and neck contrast CT examination, due to the rapid surgical exploration patient cured without any permanent damage.

Keywords: coagulation necrosis, injected hydrochloric acid in the neck, surgical exploration

A sublingualis régiót érintő kórfolyamatok hátterében egyaránt felmerülhetnek fejlődési rendellenességek, fertőzések, trauma okozta elváltozások, jó-, és nem utolsósorban rosszindulatú daganatok is. Az itt kifejlődő kórfolyamatok felismerésének és eredményes kezelésének kulcsa a megfelelő differenciáldiagnosztika. Esetismertetésünk során idős nőbetegünk szájfenéki submucosus teriméjének diagnosztikai buktatóit, az esettel kapcsolatos terápiás döntéshozatalt és műtéti megoldást ismertetjük. Figyelemfelhívó közleményünk célja, hogy a megtévesztésig jóindulatúnak tűnő klinikai kép ellenére is felmerüljön hasonló esetekben a malignitás gyanúja. Közleményünkben emellett a régióban leggyakrabban előforduló, klinikailag releváns elváltozásokat is sorra vesszük differenciáldiagnosztikai vezérfonalunkon keresztül.

Kulcsszavak: adenocarcinoma, ciszta, differenciáldiagnosztika,  szájfenéki terime

Malignant oral cavity tumor mimicking recurrent oral cyst- Case report and differential diagnostics of oral submucosal diseases

SUMMARY

Congenital malformations, infections, posttraumatic disorders, benign and malignant tumors equally can develop in the sublingual region. The key factor of the successful diagnosis and treatment is the appropriate differential diagnostics. In the present case report we demonstrate the diagnostic difficulties, therapeutical decision making and surgical management of a huge sublingual submucous mass observed at our elderly female patient. We aim to draw the attention to the suspision of malignancy even in the case of tumors misleadingly similar to benign lesions. Besides that, we provide a differential diagnostic guidance including the clinically most relevant pathologies come into question in the background of a submucosal sublingual mass.

Keywords: adenocarcinoma, cyst, differential diagnostics, sublingual mass

A proliferatív pilomatricoma a jóindulatú pilomatricoma egy ritka, gyorsan növekvő tumorvariánsa, amely inkomplett kimetszés esetén gyakran recidívára hajlamos.

Közleményünkben egy, a hajas fejbőrön elhelyezkedő, növekvő terime kapcsán ismertetjük a betegség felismerésének differenciáldiagnosztikai nehézségeit, rövid műtéti leírását és irodalmi áttekintését. A betegünk kivizsgálása során végzett képalkotó eljárások és az elváltozásból készült vékonytű-aspirációs vizsgálat (FNAB) alapján a léziót malignus folyamatnak véleményeztük, a végleges szövettan azonban jóindulatú elváltozást igazolt. 13 hónappal a beavatkozást követően, tumor-­recidívára utaló eltérés nem jelent meg a műtéti területen.

Kulcsszavak: bőrfüggelék, jóindulatú daganat, differenciáldiagnosztika, proliferatív pilomatricoma, vékonytű-aspiráció

Proliferating pilomatricoma on top of the head – Differential diagnostic pitfall; Case report and review of the literature

Summary

Proliferating pilomatricoma is a rare, rapidly-growing variant of the benign pilomatricoma, which – in case of incomplete excision – may often lead to local recurrence. In our report, through the case of a growing tumor on the hairy scalp, we discuss the differential diagnostic difficulties and the surgical therapy and give a literature overview on the disease. Based on the imaging procedures and the fine-needle aspiration biopsy (FNAB), the lesion was considered to be malignant, but the final histopathological results proved to be benign. During a follow up period of 13 months after surgery no locoregional recurrence has been detected.

Keywords: benign tumor, differential diagnosis, fine-needle aspiration, proliferative pilomatricoma, cutaneous adnexal tumor

Bevezetés: A fej-nyaki laphámdaganatok jól jellemezhetők a daganat (tumor) organizációs terület modellel. A mikro-RNS-ek stabil, jól reprodukálható molekulák, amelyek segítségével a cancer-field detektálható. Célunk azonos klinikai stádiumú HPV-pozitív és negatív mesopharynx daganatok mikro-RNS mintázatának elemzése volt.

Anyag és módszer: Vizsgálatunkban 25 mesopharynx lokalizációban diagnosztizált laphámsejtes karcinóma területéről vett szövetmintát dolgoztunk fel. Standard térképbiopsziás mintavételt alkalmaztunk (a daganattól és attól cm-ként távolodva). Mintáink a PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán diagnosztizált, illetve operált betegektől származtak és vizsgálatuk a PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézetben történt. A HPV-pozitivitás kimutatását a mintákból p16 immunfestéssel végeztük, a pozitív eseteket Linear Array-módszerrel genotipizáltuk. A térképbiopsziás mintaanyagból a tumorban és attól adott távolságra eső szövetekből RNS-izolálást és reverz transzkripciót követően miR-21, miR-143, miR-155, miR-221 mennyiségi meghatározás történt QX200 Automata Digitális Droplet PCR-rendszerben. Eredményeink statisztikai értékelését SPSS 21.0 szoftver segítségével, Pearson-analízissel végeztük.

Eredmények: HPV-pozitivitás esetén emelkedett expressziós értékeket mutatott a miR-221, míg a HPV-negatív tumorokhoz képest a miR-21, miR-155 esetében szignifikánsan csökkent expressziós értékeket mértünk.

Megbeszélés: A HPV-negatív tumorokra jellemző az összetett expressziós mintázat, amely az összes vizsgált miRNS-molekula emelkedett értékeivel jellemezhető. Ezzel szemben a klinikailag mérsékeltebb agresszivitású, ám azonos klinikai stádiumban nagyobb tumorméretet elérő HPV-pozitív tumorok a miR-21 és miR-155 alacsonyabb mértékű kifejeződését mutatják. Helyette a sejtproliferációt serkentő miR-221 expresszió jellemző rájuk. Ezen vizsgálatok alkalmasak a tumor biológiai viselkedésének meghatározására, amelyek alátámasztják a klinikai prognózis becslését.

Kulcsszavak: cancer field, digitális droplet PCR, HPV, miRNS, oropharynx

miRNA expression pattern differences of HPV negative and HPV positive advanced stage mesopharynx cancers

SUMMARY

Introduction: Head and neck squamous cell carcinomas are well characterized by the tissue organizational area model. Micro-RNAs are stable, well-reproducible molecules that can detect the cancer field. Our aim was to analyze and compare the miRNA expression profiles of HPV positive and negative tumors at similar clinical stage.

Methods: Using standard mapping biopsy (tumor tissue and macroscopically normal samples taken 1, 2 and 3 cm from tumor margin), samples were collected during surgical intervention from 25 mesopharynx tumors. After RNA isolation and reverse transcription, miR-21, miR-143, miR-155, miR-221expressions were quantitatively determined in QX200 Automated Digital Droplet PCR system. Statistical evaluation of our results was performed using Pearson analysis on SPSS 21.0 software.

Results: In case of HPV positivity, tumors showed significantly elevated miR-221 expressions, while the amounts of miR-21 and miR-155 were significantly lower than those with HPV negative tumor samples.

Discussion: The expression patterns of HPV negative tumors involve elevated expressions of all investigated miRNAs. In contrast, clinically less aggressive, but more expansive HPV positive cancers in the similar clinical stage expressed miR-21 and miR-155 in lower quantities, while the levels of the proliferation inducing marker, miR-221, were outstandingly high. These studies are suitable for determining the biological behavior of tumors, which support the estimation of the clinical prognosis.

Keywords: cancer field, digital droplet PCR, HPV, miRNA, oropharynx

Összefoglalás

Napjainkra a beültethető hangprotézissel történő rehabilitáció vált a legelfogadottabb lehetőséggé a teljes gégeeltávolítás következtében kialakult beszédképtelenség megoldására. Hazánkban az első beültetést Lichtenberger György végezte 1987-ben. Az azóta összegyűlt beteganyag – a szerzők tudomása szerint – jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. Terjedelmi okokból, szerkesztői kérésre, a beszámoló egy egységet képezve, de két részre bontva kerül bemutatásra. A dolgozatban a szerzők röviden összefoglalják a postlaryngectomiás lehetőségeket, kiemelve az eltelt három évtized alatt 245 betegen szerzett tapasztalataikat, gyakorlatukat. Bemutatják az általuk alkalmazott beültetési technikákat, a legfontosabb perioperatív és posztoperatív teendőket, a fisztulával és a protézissel összefüggő problémákat, valamint a felmerülő funkcionális nehézségeket, továbbá ismertetik az azok megoldására alkalmazott eljárásokat, amelyekkel közel 90%-ban sikeres beszédrehabilitációt érnek el. A beszámolót egyben megemlékezésnek és főhajtásnak is szánják az egykori első hazai beültetés és az abban közreműködők előtt.

Kulcsszavak: teljes gégeeltávolítás, beszédképtelenség, beszédrehabilitáció, hangprotézis

Three decades of our experience in speech rehabilitation with voice prosthesis

2. Part: our perioperative guideline, pitfalls and troubleshooting

Summary

Nowadays, rehabilitation with voice prosthesis has become the most accepted option for resolving speech failure resulting from complete laryngectomy. In Hungary, the first implantation was performed by György Lichtenberger in 1987. According to the authors, the accumulated number of patients is still the largest in Hungary.

Due to editorial request, this work is presented split into two articles that together still represent a single and coherent whole. In the paper, the authors briefly summarize their experience and practice with 245 patients over the past three decades. They present the implantation techniques they use, the most important perioperative and postoperative tasks, the problems associated with fistula and prosthesis, and the functional difficulties that arise, as well as the procedures for solving them, with nearly 90% of success rate in speech rehabilitation. The report is also meant to be an expression of commemoration and appreciation for the first implant and its contributors.

Keywords: total laryngectomy, speech loss, speech rehabilitation, voice prosthesis

ÖSSZEFOGLALÁS

Az elmúlt években a Fül-Orr-Gégészeti és Szájsebészti Osztályunkon a fej-nyaki régiókban jelentkező infekciók szövődményeként kialakuló tályogos folyamatok számának jelentős emelkedésével szembesültünk. Ezen belül ugrásszerűen megnőtt a dentális eredetű esetek aránya. 2011. 01. 01.–2017. 12. 31. között fej-nyaki tályog miatt 304 beteget kezeltünk osztályunkon. A Fül-Orr-Gégészeti részlegen 256, Szájsebészeti részlegen 48 főt kezeltünk, a 14–18 év közötti esetek száma 28 fő, míg a 14 év alattiaké 9 fő volt. Peritonsillaris abscessust a 304 beteg közül 183-nál diagnosztizáltunk, amelyből 18 év alatti gyermek 22 volt. Para-retropharyngealis tályoggal 28 felnőtt és 6 gyermek jelentkezett. Nyaki tályogot, illetve phlegmone-t 87 betegnél találtunk.

A fatális kimenetel elkerülése érdekében elsőrendű fontosságú a helyesen megválasztott parenterális antibiotikum adása, szoros obszerváció. A több régiót is érintő előrehaladott gyulladás, beolvadás miatt az esetek közel 30%-ában kényszerültünk radikális külső sebészi feltárásra. A gyakori több­- szervi érintettség miatt eredményes kezelésük multidiszciplináris feladat.

Dolgozatunkban vizsgáltuk a fej-nyaki tályogok fogászati és fül-orr-gégészeti eredetét és az általunk alkalmazott kezelési módot. Célunk volt áttekinteni a radikális műtéti feltárást igénylő eseteinket és összegezni tapasztalatainkat.

KULCSSZAVAK: dentális eredet, fej-nyaki régió, nyaki tályog, radikális külső feltárás

Head and neck abscess incidence in our ENT Department

SUMMARY

In recent years we have been facing a significant increase in the number of abscess-like processes occurring as infectious complications in the head and neck regions in our Ear-Nose-Throat and Oral Surgery Departments. Particularly, the proportion of cases of dental origin has increased dramatically.

Between 01.01.2011 and 31.12.2017 we treated 304 patients for head and neck abscess. Treatment was given to 256 patients in our Ear-Nose-Throat Department, while to 48 on the Oral Surgery Department. We had 28 patients aged between 14–18 whereas the number of cases under 14 years of age was 9. From the 304 patients 183 were diagnosed with peritonsillar abscess from which number 22 were under the age of 18. 28 adults and 6 children needed treatment with para-retropharyngeal abscess. 87 patients were found to have developed abscess or phlegmon on the neck region.

In order to avoid a fatal outcome, it is essential to choose the most proper antibiotics and also to provide close observation of the patients. We were forced to perform radical external surgical exploration due to an advanced inflammation affecting several regions and suppuration in almost 30% of the cases. Since most often a number of organs are affected, a multidisciplinary app­roach is always necessary.

In this paper we examined the dental and ear-nose-throat origin of the head and neck abscesses and the treatment scheme we used. Our aim was to review our cases requiring radical surgical exploration and to summarize our experiences.

KEYWORDS: dental origin, head and neck region, neck abscess, radical external exploration

Napjainkra a beültethető hangprotézissel történő rehabilitáció vált a legelfogadottabb lehetőséggé a teljes gégeeltávolítás következtében kialakult beszédképtelenség megoldására. Hazánkban az első beültetést Lichtenberger György végezte 1987-ben. Az azóta összegyűlt beteganyag – a szerzők tudomása szerint – jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. Terjedelmi okokból, szerkesztői kérésre, a beszámoló egy egységet képezve, de két részre bontva kerül bemutatásra. A dolgozatban a szerzők röviden összefoglalják a postlaryngectomiás lehetőségeket, kiemelve az eltelt három évtized alatt 245 betegen szerzett tapasztalataikat, gyakorlatukat. Bemutatják az általuk alkalmazott beültetési technikákat, a legfontosabb perioperatív és posztoperatív teendőket, a fisztulával és a protézissel összefüggő problémákat, valamint a felmerülő funkcionális nehézségeket, továbbá ismertetik az azok megoldására alkalmazott eljárásokat, amelyekkel közel 90%-ban sikeres beszédrehabilitációt érnek el. A beszámolót egyben megemlékezésnek és főhajtásnak is szánják az egykori első hazai beültetés és az abban közreműködők előtt.