Összefoglalás
Cél: három év alatt, parotis terime miatt az Osztályunkon műtött betegek adatainak feldolgozása, elemzése és összefoglalása műtéti típus és szövettani diagnózis alapján.
Módszer: a MedWorks egészségügyi informatikai rendszer Műtéti Navigátor menüjéből keresve a következő paraméterek alapján: intervallum: 2014.01.01. – 2016.12.31. és diagnózis, BNO D1100: a parotis jóindulatú daganata vagy BNO C07H0: a parotis rosszindulatú daganata és beavatkozás, OENO 52 622: parotidectomia lobaris vagy 52 623: totális  parotidectomia, a n. facialis feláldozásával vagy 52624: totális parotidectomia, a n. facialis megkímélésével.
A szövettani diagnózisban a specimen kórszövettani diagnózisát vettük figyelembe és nem az esetleges, műtétet megelőző finomtű-aspirációs citológiai diagnózist.
Az így bekerült betegek adatait összevetettük a nyálmirigy-tumorok 2005-ös WHO klasszifikációjával, és szövettani diagnózis alapján kizártuk a klasszifikációban nem szereplő betegségeket, de hozzáadtuk azon gyulladásos eredetű teriméket, amelyek műtéti ellátást igényeltek.
Osztályunkon a parotis táji terimék diagnózisát fizikális vizsgálat, nyaki ultrahang és/vagy nyaki kontrasztanyagos CT, MRI és finomtű-aspirációs citológia eredménye alapján állítjuk fel.
Műtéti technikák közül lobaris (laterális, superficialis) parotidectomiát vagy teljes parotidectomiát végzünk. A vizsgált időintervallumban 8 szakorvos végzett parotis műté-teket.

Summary
Goal: to summarize and analyze the data of the patients, who were operated by our department due to parotideal mass within three years period. The analysis was based upon the type of surgery and the pathological findings.
Method: we searched the MedWorks heathcare information system Surgical Navigation menu by these parameters: interval: 2014.01.01. – 2016.12.31. and diagnosis: BNO D1100: bening tumor of the parotid or BNO C07H0: malign tumor of the parotid and treatment, OENO 52622: parotidectomy lobaris vagy 52623: total parotidectomy, sacrificing the facial nerve or 52624: total parotidectomy, keeping the facial nerve.
By the histological results we used the specimens histopathological results and not the aspiration cytological samples.
We compared the histological results with the WHO 2005 classification of parotid masses, and we excluded the lesions not to be found in the classification, but we added inflammatory diseases.
In our department we use physical examination, ultrasono-graphy and computer tomography and if it is necessary, magnetic resonance imaging and fine needle aspiration cytology to diagnose parotideal masses.
In our department we use lateral (superficial, lobar) parotidectomy and total parotidectomy as a surgical treatment of parotideal masses. In this period, 8 surgeons opera-ted the parotideal masses.

A szerzők a krónikus otitis media miatt kétoldali, egyidőben végzett középfül-műtétek eredményeit elemzik. Felsorolják a hagyományos, világszerte elterjedt, külön-külön időben történő műtétek okait: posztoperatív-jatrogén hallásromlás lehetősége (különösen minor fejlődési rendellenesség, cholesteatoma, osteoplastica esetén), ízérzészavar (chorda tympani sérülése vagy vongálása miatt), fúrás vagy hallócsont-manipuláció kiváltotta tinnitus. Itt említik a hallójárati tampon okozta kellemetlenséget, mely tamponád náluk 1-4 hétig is eltart.
Elismerik, hogy a szimultán műtétek bizonyos mértékig fokozzák a szövődmények veszélyét, ezért mindig a rosszabbul halló fület műtik először, ha itt bármi komplikáció történik, akkor a másik fülön elhagyják a beavatkozást. A beteget pedig minderről pontosan felvilágosítják.
Hivatkoznak néhány újabban megjelent közleményre, amelyek szintén javasolják a szimultán, kétoldali fülműtétet, főleg myrin­go­plastica és stapedectomia eseteiben, ritkábban mastoi­dec­to­mia+tympanoplasticánál és cochleáris implantációnál (irodalomjegyzékben felsorolva). Legfontosabb szempontnak az egyre ritkább szövődményeket említik.

Eur Arch Otorhinolaryngol (2015) 272:1395–1402 (DOI 10.1007/s00405-014-2931-8)

 A rádiófrekvenciás lágyszájpad kezelés minimálisan invazív beavatkozás, amit benignus horkolás, illetve enyhe OSAS műtéti megoldásaként végeznek. Vizsgálatunk céljaként tűztük ki a rádiófrekvenciás beavatkozás hatására fellépő horkolás- és beszédhang változásának felmérését. Hat férfi beteget (átlagéletkor 43,83 év; átlag BMI: 24,5 kg/m²) vizsgáltunk, közülük 5 bizonyult poliszomnográfiás vizsgálaton benignus horkolónak, egynél enyhe OSAS állt fenn. A beavatkozás előtt elvégzett alvásendoszkópia során a betegeknél minden esetben a velum palatinum szintjében antero-poszterior irányú obstrukciót észleltünk. A műtét során a rádiófrekvenciás tűelektródot submucosusan 20 wattos teljesítményszint beállítása mellett 10-10 másodpercig alkalmaztuk, majd a tűelektróddal reszekáltuk az uvula disztális kétharmadát. Preoperatívan és a posztoperatív 1. és 5. héten diktafonnal rögzítettük a betegek horkolását és néhány általunk összeállított mondatot.
A szubjektív eredmények értékeléséhez kérdőívet töltettünk ki a beavatkozás előtt személyesen, majd 3-6 hónap múlva telefonos felkeresés során mind a beteggel, mind a hálótársával. Kontrollvizsgálat során az 5. posztoperatív héten a lágyszáj­padot minden esetben feszesebbnek, magasabb állásúnak találtuk. A kérdőív és a telefonos felkeresés segítségével felmértük a horkolás intenzitását a lágyszájpad kezelés előtt és után, illetve azt, hogy a partnert mennyire zavarta a beteg horkolása a beavatkozás előtt, és ez hogyan változott. Továbbá vizsgáltuk a beavatkozás hatását a beszédre. A hangfelvételeket a CoolEdit 2000, valamint a saját fejlesztésű Pytel-féle hanganalizáló programmal elemeztük.
Tapasztalataink szerint a rádiófrekvenciás uvulo-palatoplastica hatásosnak bizonyult eseteink többségében a horkolás intenzitásának mérséklődését és a partner elégedettségét tekintve. A beavatkozás a beszédhangot nem befolyásolta károsan, gyors, és a beteg számára jól tolerálható módszer.

Témavezető: Prof. dr. Pytel József PhD
Társ-témavezető: Doc. dr. Lujber László PhD

Összefoglalás

Az osteochondroma a fej-nyaki régióban ritkán előforduló benignus daganat, amelyre a nyaki terimék differenciáldiagnosztikája kapcsán általában nem gondolunk. A cikk tárgyalja az osteochondromák klinikumát, ismerteti a submandibularis régióban gyakrabban előforduló terimék etiológiáját, valamint bemutatja a szerzők osztályukon szerzett tapasztalatát a különböző submandibularis entitások megoszlását illetően. Végül az esetismertetés során a szerzők egy nyelvcsont osteo­chondromát mutatnak be, ismertetve a beteg tüneteit, a kivizsgálás lépéseit és a műtéti megoldást.
 

Summary

The osteochondroma is a rare benign tumor in the head and neck region, so it is often neglected in the differential diagnosis of the neck lumps. In their work authors discuss the clinical aspects of the osteochondroma, expose the etiology of the common lumps in the submandibular region, and demonstrate their experience in connection with the distribution of the subman­di­bular entities in their ward. Finally a case of osteo­chondroma occuring in the hyoid bone is presented, including the symptoms of the patient, the process of the checkup, and the surgical threatment.

 

Összefoglalás

Egy 20 éves férfi esetét ismertetjük, akinél tonsillectomiát követő súlyos, ismétlődő utóvérzés ellátása során a bal oldali arteria lingualis és arteria pharyngea ascendens lekötése mellett döntöttünk a teljes arteria carotis externa lekötése helyett. Amennyiben angiográfia segítségével azonosítani tudjuk a sérült érszakaszt, és nem áll módunkban szelektív embolizációt végezni, vagy a lekötést tartjuk biztonságosabb megoldásnak, megfelelő eljárás lehet a szelektív érlekötés az arteria carotis externa ligatura helyett.
Közleményünkben felhívjuk a figyelmet több rizikófaktorra is, amelyek szerepet játszhatnak tonsillectomia utáni utóvérzések kialakulásában. Néhány, az utóbbi évtizedben közölt tanulmány segítségével ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy az újabban bevezetett (pl. rádiófrekvenciás abláció, LASER, diather­mia stb.) technikák az utóvérzések gyakoriságának tekintetében a hagyományos, úgynevezett ,,hideg” technikával szemben nem bizonyultak előnyösnek. Saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az eltávolításkor alkalmazott technika mellett a vérzéscsillapítás módja legalább annyira fontos szerepet játszik az utóvérzések szempontjából.

Summary

The case of a young adult male patient with recurring excessive post-tonsillectomy haemorrhages (PTH) is presented. Instead of ligation of the external carotid artery the lingual and the ascending pharyngeal arteries were ligated. Alongside with presenting the case, we discuss the risk factors of PTH. The medical literature of the topic is reviewed, highlighting the importance of choosing the right surgical technique and angiography in such cases. In the recent years, the emerging tonsillectomy/tonsillotomy techniques (radio frequency ablation, LASER, diathermy, etc.) have not proven an advantage in the prevention of PTH in comparison to the cold-steel dissection technique. Beside the surgical technique, the choice of hemostatic thechniques of is equally important.
 

Összefoglalás

Szerzők jelen közleményben a hypopharynx rákok sebészi kezelésének fejlődését mutatják be a hazai, illetve a szegedi klinika gyakorlata alapján. Külön-külön részletezik a külső csonkító- és funkciómegtartó műtéti megoldásokat, szöveti defektuspótlással, vagy anélkül.
Ismertetik az egyes műtétfajták indikációs területét, különös tekintettel a szervmegtartó műtéttípusokra vonatkozóan.
Bemutatják a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika repertoárjába tartozó műtétféleségeket, különböző lokalizációjú hypopharynx tumorok esetében. Példákkal illusztrálják a lézeres daganateltávolítás lehetőségeit, mint minimál invazív műtéti alternatívát.
 

Summary

Authors present the advancement of surgical treatment of hypopharyngeal carcinomas at their Oto-Rhino-Laryngological Department of the University of Szeged, Hungary. They compare the function preserving methods with the truncating, open operations, with or without substitution of the meso-, hypo­pharyn­geal wall by myocutaneous flaps. Authors present the indications for the different surgical treatment options available at their department, especially the function preserving surgical methods. Authors represent the possibility of laser-surgery, as a minimal invasive technique, in the surgical treatment for selected cases of hypopharyngeal cancers. Laser-surgery of selected hypo­pharyngeal carcinomas might be an up-to-date method; however in vast majority of the hypopharynx tumor cases the open approach is advised.
 

Összefoglalás

Onkológiai szempontból a T1-es és T2-es hangszalag­tumo­rok kezelésére a laser chordectomia optimális megoldást biztosít. A posztoperatív hangminőség tekintetében azonban a teljes és a kiterjesztett – IV-es és V-ös típusú – chordectomiak eredményei nem kielégítőek. A szerzők egy kiterjesztett laser chordectomián átesett beteg példája kapcsán mutatják be az endolaryngealis, septum nasi porccal történő hangszalag medialisatio technikáját. A beteg hang- és életminőségének változását a pre- és posztoperatív hangvizsgálatok, a Voice Handicap Index (VHI) és a Monnier-féle Quality Of Life (QOL) kérdőív eredményeinek összevetésével értékelték. Az implan­tált porcok helyzetének ellenőrzése nagy felbontású CT-vizsgálattal történt. A harmonics-to-noise ratio a műtétet követően 234%-kal nőtt, a jitter 81%-kal csökkent. Az átlagos fonációs idő és a shimmer értéke érdemben nem változott. A beteg szubjektív értékelése a VHI 33%-os csökkenését mutatta, a QOL értéke 1 ponttal javult. Az eredmények alapján a bemutatott phonochirurgiai műtét hatékony eljárás lehet kiterjesztett laser chordectomia vagy sugárkezelés után, amikor a heges szövetek megnehezítik a hangszalagok aug­men­tációját.

Summary

From oncological aspect, laser chordectomy is an optimal solution for the treatment of T1 and T2 glottic tumors. Ho­we­ver, the results are not satisfying in terms of voice quality in cases of total and extended – type IV and type V – chor­dec­to­mies. We present the technique of endolaryngeal medialization of the vocal fold using nasal septal cartilage in a patient subjected to extended laser chordectomy. The changes of the patient’s voice and life quality were evaluated by pre- and postoperative voice analysis and with the help of the Voice Handicap Index (VHI) as well as with the Monnier’ Quality Of Life (QOL) questionnaire. The position of the implanted cartilage pieces was verified by high-resolution CT scan. The harmonics-to-noise ratio increased by 234% and the jitter decreased by 81% after the surgery. The mean phonation time and the shimmer did not change signi­ficantly. The VHI was decreased by 33% and the QOL was improved by 1 point according to the patient's subjective assess­ment. Based on our results, the presented phonosurgery can be an effective method after ex­tended laser chordectomy or radio­therapy, when the augmen­tation of the vocal fold is complicated due to enhanced scarring.

Összefoglalás

Nyelvgyöki lokalizációjú, kisnyálmirigyből kiinduló, epithelialis-myoepithelialis carcinoma (EMC) nagyon ritkán előforduló daganat. A nemzetközi irodalomban eddig csak négy esetet közöltek, amíg hazai publikáció egyáltalán nem jelent meg e témakörben. Közleményünkben egy 41 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél a bal oldali nyelvgyöki teriméből végzett hisztológiai vizsgálatok epithelialis-myopeithelialis carcinomát igazoltak. A tumor ritkasága miatt nem állnak rendelkezésre kezelési protokollok, a megfelelő terápia kiválasztásában segítségünkre lehetnek a korábban megjelent esetismertetések tapasztalatai és ez irányú szakkönyvek megfelelő fejezetei. Habár az így fellelt adatok is változatos terápiás megoldásokat javasoltak, esetünkben sebészi kezelést, laterális pharyngotomia során parciális nyelvgyökreszekciót végeztünk. Betegünk 38 hónappal a beavatkozást követően jól van, lokális recidíva, loko-regionális vagy távoli áttét nélkül, daganatmentesen él.

Summary

Epithelial-myoepithelial carcinoma arising from minor salivary glands of the tongue base is extremely rare. To date only four cases have been reported in the English language literature. The present report describes the case of 41-year-old lady who was diagnosed a nodular mass of the base of the tongue. Histo­pa­thology showed the characteristic features of epithelial-myoepi­thelial carcinoma. Due to the rarity of this tumor and the lack of sufficient data regarding the most effective treatment options, there is no defined therapeutic guideline for this type of lesion. In our case external surgical resection via lateral pharyngotomy was performed. 38 months after the initial surgical intervention, she is doing well, with no evidence of local recurrence or distant metastasis.

A gyermekkori fül-orr-gégészeti műtétek közül a legnagyobb számban végzett tonsilla palatina operációkat illetően, az utóbbi időben egyre jelentősebb szerepet tölt be a rádiófrekvenciás tonsillotomia (RF-TT). A szerzők beszámolnak az RF-TT-vel szerzett tapasztalataikról. A 2011. február 1. és 2012. március 31. közötti időszakban végzett műtétek közül 32 RF-TT és 19 elektromos ollóval történt tonsillectomia (TE) posztoperatív időszakát vizsgálták, kérdőíves felmérés alapján. TT-t főként obstruktív panaszok miatt indikáltak, TE-ra pedig elsősorban krónikus tonsillo-pharyngitis miatt került sor.
A szerzők kérdőívek segítségével határozták meg a posztoperatív 10 napos periódus alatt a fájdalom mértékének változását, továbbá a gyermek által elfogyasztott étel állagát, mennyiségét, illetve a posztoperatív 10. napon a gyermek testsúlyváltozását.
TT-t követően a betegek átlagosan kb. a 4. napra értek el fájdalommentességet, míg a TE-n átesettekben a fájdalom a 9. napra szűnt meg. Az elfogyasztott étel állaga és mennyisége a RF-TT-n átesettek esetében sokkal inkább a normálisnak megfelelő volt, így kisebb mértékű testsúlycsökkenés következett be a posztoperatív 10. napra. A műtéti vérveszteség és a műtét idejének tekintetében nem volt jelentős különbség a két módszer között. A gyermekek és a szülők visszajelzései, valamint a posztoperatív sebgyógyulás üteme alapján, az RF-TT kevésbé volt megterhelő a gyermekek számára. A szerzők obstruktív panaszokat okozó tonsilla hipertrófia esetén, illetve egyidejűleg előforduló, rekurráló tonsillo-pharyngitisek olyan eseteiben, amikor azok előfordulási gyakorisága a Paradise-kritériumoknak megfelelő számot nem éri el, 6 éves kor alatt RF-TT elvégzését ajánlják TE helyett.